Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
követelni alkotmányt, hogy közben „a meglévő magunkét életbe léptetni nem bírjuk", s úgy követelni a magyar katonaság hazahozatalát, hogy „nem bírjuk meggátolni, hogy a magyar hadseregből mintegy 60.000 ne mészárolja az olaszok leghűbbjeit?"29 3 Szemere tartózkodásának lehetett még egy magyarázata: úgy tűnik, még mindig abban reménykedett, hogy a kormányzat rávehető a felelős kormány és az évenkénti országgyűlés követelésének teljesítésére.29 4 Március l-jén megérkezett a párizsi forradalom híre, március 3-án Kossuth megtette nevezetes felirati indítványát, amely lényegében a február végén előterjesztetteket tartalmazta. Szemere is azok között volt, akik a párizsi fordulat után következetesen támogatták Kossuthot és Batthyányt.29 5 Széchenyi meghívta a március 12-én a további teendőkről tartandó tanácskozásra, de Szemere ezt nem láttamozta, s ottani szerepléséről nem ismerünk részleteket.29 6 Március 14-én követtársával, Bük Zsigmonddal együtt követjelentésben számolt be Borsod megye közönségének a bécsi forradalomról, a Kossuth-féle felirati javaslat elfogadásáról, s a másnap Bécsbe indítandó országgyűlési küldöttségről.29 7 Ugyanezen a napon az alsó- és a felsőtábla 53 más tagjával együtt ő is aláírta azt a levelet, amelyben a bécsi eseményekre való tekintettel Pozsonyba hívták Deák Ferencet.29 8 Szemere ott volt az országgyűlés által március 15-én Bécsbe indított küldöttségben is; pontosabban, ő maga már hajnalban Bécsbe utazott, s délután 2 órakor a bécsi hajóállomáson csatlakozott a hajóról kiszálló küldöttekhez.29 9 Eötvöshöz és Szalayhoz hasonlóan némi derültséggel figyelte Kossuth bécsi népszerűségét.30 0 A feliratról folytatott bécsi tárgyalások során azonban nem játszott különösebb szerepet; legalább is a források nem szólnak erről. Március 17-én délután fél hatkor tért vissza az országgyűlési küldöttség soraiban Pozsonyba, s követtársával, Bük Zsigmonddal együtt azonnal jelentésben számolt be Borsod megye közönségének a küldöttség bécsi fogadtatásáról és Batthyány Lajos miniszterelnöki megbízatásáról. „Rendkívüli események" - szólt a (nyilván Szemere által fogalmazott) jelentés. „Utasításaink aligha nyújtanak elég alapot, bizodalomért esedezünk." (Azaz, arra kérték a megye közönségét, hogy tekintsen el a követutasítás betartásától.) „Jelen korban a hazát csak rendkívüli szabályok tarthatják meg. Mi cselekszünk a megye elveinek értelmében, és számolni fogunk Istennek és küldőinknek becsületes eljárásunkról."30 1 293 A beszédre ő maga emlékezett így, Kossuthról írott jellemrajzában. Szemere Bertalan, 1990. 226. 294 Szemere és Szentkirályi ezzel indokolták Joseph Andrew Blackwell előtt magatartásukat. Joseph Andrew Blackwell 123-124. Ld. erre még Széchenyi 1848. febr. 29-i és márc. 1-jei naplóbejegyzéseit. SZIN VI. 736. és 738. 295 Széchenyivel márc. 8-án beszélt Vay Miklós esetleges királyi biztosi kiküldetéséről (?). SZIN VI. 741.; Viszota Gyula II. CCXVI. 296 Közli Viszota Gyula II. 1045-1047. és Széchenyi István válogatott művei. S. a. r. Gergely András, Spira György és Sashegyi Oszkár. Bp., 1991. II. k. 390-391. A tanácskozásra Id. SZIN VI. 743. 29 ' Közli: A rendszerváltás folyamata az 1848-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok. Szerk. Jároli József. Bp., 2001. 95-96. (továbbiakban Jároli József, 2001.) 298 Közli Molnár András, 2007. 739-740. 299 PH 1848. márc. 18. No. 2. 232.; Orczy Gyula: A bécsi küldöttség. Századok, 1898. 846-S47. (a szerző Szemere jurátusa volt); Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a Bp., 1964. 19. (20. jz.) 300 Blackwell - Ponsonby, Pozsony, 1848. márc. 19. Közli Joseph Andrew Blackwell 132. 301 Közli Jároli József, 2001. 122.
