Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
meg ars poeticáját Szemere Miklósnak.187 „...azt hiszem, ki egy megyét megtart, fenntart, az tisztét teljesíti" — írta Vukovics Sebőnek.18 8 Pedig az egységre ismét nagy szükség lett volna. Az Apponyi György alkancellár által kidolgozott új rendszer, a főispáni helyettesek (adminisztrátorok) kezébe adta volna a megyék nagy részének irányítását. Borsodban eleddig is ilyen főispáni helyettes, Vay Miklós báró irányította a megye ügyeit, őt azonban az uralkodó koronaőrré nevezte ki. (Erre vonatkozott Szemere fenti utalása is). így aztán a megyei ellenzékiek — a Vayhoz fűződő jó viszonyuk ellenére — az 1845. májusi közgyűlésen csatlakoztak Szabolcs megyének az adminisztrátori rendszer elleni köriratához, és óvást jelentettek be ellene. A határozat meghozatalában Szemere beszédének — aki már márciusban érzékelte „az új rendszer terhét"18 9 — komoly szerepe volt. Szemere többek között a pótutasítások miatt mondta veszélyesnek az adminisztrátorok ténykedését, arra hivatkozva, hogy míg a követnek az országgyűlésen kell tartózkodnia, addig az adminisztrátor a megyében különböző eszközök igénybevételével megfordíthatja a megye politikai hangulatát. Ezért Szemere egyenesen a követutasítási rendszer eltörlését javasolta. „Én több tekintetben a szélen állok - írta Szalaynak. -Soha nem súrlódtam többet és veszélyesebben. Az efféle megemészti az embert, nagy pazarlással jár a lélekerőnek a megyei élet."19 0 1846 márciusában például az 1845. májusi határozatra hivatkozva óvást tett az ellen, hogy a megye újonnan kinevezett adminisztrátora, Szatmári Király József főispáni helyettesi minőségében elnököljön a megyei törvényszéken, s az óváshoz az egész törvényszék csatlakozott.19 1 1845-1846 fordulóján a megyei tisztújítás eseményei borzolták fel a kedélyeket. Az 1846. január 26-27-i voksoláson Szemerét elsöprő többséggel választották a megye másodalispánjává; ellenfele már az első alispán megválasztása után visszalépett.19 2 Szemere a tisztújítás és a korteskedés során is bizonyította jó szervezőkészségét, s másodalispánként is kitűnő tisztviselőnek bizonyult. Kezdeményezte, hogy a Miskolczi Értesítőt a megye hivatalos lapjává tegyék19 3 , a Buttler-alapítvány Borsodot illető részéből pedig itteni fiataloknak a Józsefipartanodába küldését javasolta. A megyei igazságszolgáltatásban is fontos szerepet játszott. 1846 szeptemberében közgyűlési felhatalmazás alapján felszólította a táblabírákat, jelentkezzenek a 400-500 régi bűnper befejezésére hivatott, kb. 70-80 napig tartandó rendkívüli törvényszékre. 1847. július 31-én már azt jelenthette a megyének, hogy 470 régi (1506 és 1840 közötti) pert befejezett.19 4 Az egyesületi élet 187 SzB - Szemere Miklós, Vatta, 1845. ápr. 19. Közli Perényi József 38-39. 188 SzB - Vukovics Sebő, Bécs, 1847. jan. 1. Közli SZBL 44. 189 SzB - Szalay László, Vatta, 1845. márc. 21. OSZK Kt. Lt. 190 SzB - Szalay László, Vatta, 1845. jún. 18. OSZK Kt. Lt. 191 Ld. Borsod megye 1846. márc. 9-i törvényszéki jegyzőkönyvi kivonatát. MOL Szemere-ir. 1. cs. 2. tét. V ö. Szűcs Miklós, 1981. 232-233. 192 Ld. Borsod megye 1846. jan. 27-i közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatát. MOL Szemere-ir. 1. cs. 2. tét. V ö. Szűcs Miklós, 1981. 231-232.; Szűcs Sámuel, 2003. I. 213-214. és 220. 193 Ld. Borsod megye 1846. aug. 10-i közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatát. MOL Szemere-ir. 1. cs. 2. tét. Ld. még Ruszoly József: A Miskolczi Értesítő. In: Ruszoly József, 1992. 83-86. 194 Szűcs Sámuel, 2003. I. 225. - Csengery Antal 207. 600 pert említ.
