Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 I/49

szont, akik Eötvösnek a reformellenzékbe való bekapcsolódását és Kölcseyhez fűződő barátságát akarták hangsúlyozni, netán az országgyűlési ifjúsággal való kapcsolatait sejtetni, tanácsos volt a pozsonyi tartózkodást legalább 1833 végé­ig feltételezni.3 így mindkét törekvés egyaránt a máskülönben nem ismeretlen helyes adat háttérbe szorítása érdekében munkálkodott. További bizonytalanságokat eredményezett az állásfoglalás abban a kér­désben, vajon Eötvös miért, milyen minőségben jelent meg az 1832-1836-os or­szággyűlés résztvevői között. Ferenczi Zoltán idézett megállapítása, hogy apja, ifj. báró Eötvös Ignác (1786-1851), ekkor alkancellár vitte el a diétára, a tényle­gesen a háttérben ható okot feltárja ugyan, hiszen a fia karrierjét egyengető apa alakját természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, de ott tartózkodá­sának jogalapjára nem ad választ. Eötvös, amint azt Nizsalovszky Endre és Lukácsy Sándor megállapították, ügyvédi vizsgát tevő jurátusként is és három távollevő főrend követeként („Gr. Szapáry Vince, Gr. Batthyányné Szapáry Te­rézia és Br. Szepessy Antal képviseletében"4 ) is jelen volt. Valamennyien a rokonságba tartoztak. Nagy Iván adatai szerint Eötvös József anyai nagyapja, báró Lilien József felesége volt Szapáry Julianna, s neki testvérei Szapáry Vince (1768-1851) és gróf Batthyány Alajosné Szapáry Teréz. Apai nagyatyja, báró Eötvös Ignác felesége volt Szepessy Mária, akinek testvére Szepessy Sámuel. Az ő első feleségétől, Battha Máriától született egyik fia Sze­pessy Antal.5 Az 1681: 51. tc. szerint az absentium ablegatus csak két mágnást képviselhetett, ellenben az usust tekintve Eötvös nyugodtan lehetett három tá­vollevő követe, hiszen az is előfordult, hogy akár hat-hét főrendet is képviselt egyetlen személy.6 Az absentium ablegatus ismeretesen nem szavazott, és szólnia sem na­gyon illett, vagy még inkább nagyon nem illett. Küldöttségnek viszont tagja le­hetett, esélyt szerezvén így a maga nevének megörökítésére a diéta jegyzőköny­veiben. Ezen az úton állapítható meg, hogy Eötvös is járt küldöttségben, nem is akármilyenekben. A Jelen nem levők részéről" az első, 1832. december 19-i ülésben mindjárt beválasztották az uralkodót üdvözlő küldöttségbe. 1833. Böjt­elő hava (február) 6-án tagja lett annak a deputációnak, amely a király és a ki­rályné születésnapján Bécsben tiszteletét tette 12-én. 1833. március 20-án a fő­rendi táblán tartott 32. ülésben jelölték a József nádor neve napja alkalmából nála tisztelgő küldöttség tagjai közé Kölcsey Ferenccel együtt.7 Mivel a szán-3 „1833 végéig maradt Eötvös Pozsonyban." Voinovich Géza: B. Eötvös József. Bp. 1904. 14. „Az 1833-as évet Eötvös szinte mindvégig Pozsonyban tölti el." Schlett István: Eötvös József. (Ma­gyar História életrajzok. Szerk. Juhász Gyula.) Bp. 1987. 31. 4 Nizsalovszky Endre - Lukácsy Sándor, s. a. r., bev., jegyz.: Eötvös Józef levelei Szalay László­hoz (Irodalomtört. füz. 55. Szerk. Bodnár György.), Bp. 1967. 57. Az immár negyven éves adat teljesen hiányzik az újabb életrajzi irodalomból. Idézi viszont: Völgyesi Orsolya: Tárgyi és nyelvi magyarázatok. Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló. S. a. r. Völgyesi Orsolya. (Kölcsey Ferenc minden munkái. Kriti­kai kiad. Sorozatszerk. Szabó G. Zoltán. Országgyűlési írások I.) Bp. 2000. 271-454. 277. 5 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. köt. Pest 1863. 484., 671. 6 Révész László: Die Anfange des ungarischen Parlamentarismus. (Südosteuropäische Ar­beiten. Hg. von Mathias Bernath. 68.) München 1968. 94-95. 7 Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar és Cseh Ország koronás királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' gyűlésének Jegyző Könyve. Po'sony 1832-1836. I-XIV I. 12., 133-134., 316.

Next

/
Oldalképek
Tartalom