Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 I/49
KOZLEMENYEK Gángó Gábor A MEGYE ALJEGYZŐJE Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 Báró Eötvös József ifjúkoráról és pályakezdéséről számos legenda és anekdota, ám annál kevesebb megbízható történeti feltárás áll rendelkezésünkre. Ez a megállapítás vonatkozik egyik első közéleti megbízatásának, Fejér megyei tiszteletbeli aljegyzőségének formálisan 1833. július 5-e és 1835. április 24-e közé eső időszakára is.1 Magára a pontos dátumra sem szükségtelen emlékeztetni, mert nemcsak Környei Elek 1959-es, Eötvös életének Fejér megyei vonatkozású adatait áttekintő publikációját megelőzően, hanem azt követően is számos ettől eltérő évszám volt közforgalomban.2 Mindazonáltal Környei adatainak helyesbítésére és kiegészítésére is bőven kínálkozik majd alkalom az alábbiakban. Az Eötvös-szakirodalom bizonytalanságának egyik oka az, hogy Eötvös József Fejér megyei ténykedése egybeesik az egyik legfontosabb reform-országgyűléssel, az 1832-1836-ossal. Az eltérések magyarázata az irodalomtörténészi-történészi stratégiákban rejlik. Nehézséget okozott ugyanis Eötvös két, sőt, ha az 1833- 1835 közötti intenzív irodalmi munkásságát is tekintetbe vesszük, három „életének" összeegyeztetése. Azok a kutatók, akik a pályakezdés ezen időszakát irodalmi szempontok szerint közelítették meg, a művek keletkezéstörténetének kronológiájával hidalták át az életrajzot, és Eötvös aljegyzőségét korán „le akarták tudni". Azok számára vi-1 A tanulmány a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány támogatásával készült. A Fejér Megyei Levéltárban végzett kutatásaimhoz Dr. Erdős Ferenc igazgató és munkatársai segítségét ezúton is köszönöm. 2 Környei Elek: Eötvös József Ercsiben. (István Király Múzeum közleményei. Szerk. Fitz Jenő. B. sor. 19. sz.) Székesfehérvár 1959. A szakirodalomban előforduló dátumokból a teljesség igénye nélkül az alábbiakban adunk átttekintést. „Alig tért ugyanis haza 1831 augusztusában az egyetemről, Fejérmegyében aljegyzőnek nevezték ki, s mint ilyen, a megyei életbe nyert bepillantást. Midőn pedig 1832 deczemberében megnyilt a nevezetes pozsonyi országgyűlés, apja magával vitte, hogy ismerkedjék meg az országgyűlés tárgyalásával, és tegyen ügyvédi vizsgálatot. [...] Ezen az országgyűlésen egyetlen ifjú sem kísérte szorgalmasabban a tárgyalásokat, mint Eötvös." Ferenczi Zoltán: Báró Eötvös József 1813-1871. (Magyar történeti életrajzok. A Magyar Tud. Akadémia segélyezésével kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Szerk. Schönherr Gyula.) Bp. 1903. 29. „Az egyetem befejeztével, 1831-ben Fehér [!] megyében aljegyzői állást vállal" Sőtér István: Eötvös József. Bp. 1967. 27. Vö. még Bődy Pál: Eötvös József. Bp. 2004. 12. Az aljegyzőséget az 1831-1832-es esztendőkre datálja Jones, D. Mervyn: Eötvös (1813-1871) Novelist and Statesman. In: Uő: Five Hungarian Writers. Oxford 1966. 161-228. 162. és Bödy, Paul: Joseph Eötvös and the Modernization of Hungary, 1840-1870. (Transactions of the Americal Philosophical Society New Series. Vol. 62. Part 2.) Philadelphia 1972. 13. Az 1832-es dátumot fogadja el Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. 6. köt. A magyar irodalom a XIX. század második harmadában. Bp. 1933. 235. Ezzel szemben 1834-et ír W[éber], A[ntal].: Eötvös József. In: Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. 1. köt. Bp. 1994. 508.