Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
A munka 1840. szeptember 5-én meghozta számára a Magyar Tudós Társaság, az Akadémia levelező tagjává történt választását is.11 8 1841-ben — Jósikával és Eötvössel együtt — már egy akadémiai pályázat bíráló bizottságában találkozunk a nevével.11 9 Szemere a kiadástól — nem titkoltan — komoly bevételt várt, s sürgette Heckenast Gusztávot, a kiadót a mielőbbi honoráriumfizetésre. Az előfizetők gyűjtésére és a terjesztésre rokonait is mozgósította.120 (Anyagi gondjait jelzi, hogy bizományosként vállalta volna az Arvízkönyv c. antológia terjesztését is, amelybe ő maga is írt.12 1 ) Szemere már 1841 tavaszán a második kiadás gondolatával foglalkozott, de az anyagiakról nem tudott megegyezni Heckenasttal.122 1845-ben megjelent az útinapló második, bővített kiadás is, amibe lényegében bekerült mindaz, ami az első kiadásból kimaradt.12 3 Szintén a külföldi utazás tapasztalatai alapján 1838-ban írta a „Terve egy papi özvegy s árva-tárról, és arrul, miképp lehet a pap sorsát biztosítani a reformátusoknál" című munkát, amely 1840-ben jelent meg Pesten. A református papok nyugdíjbiztosító intézetének tervét a poroszországi, skóciai, és svájci tapasztalatok ihlették.12 4 Az ügyről Szemere az 1838. április 30-i miskolci szuperintendensi gyűlésben tartott beszédet, s — ahogy Szemere Pálnak írta — „e lépésemmel a papok életébe igen befűztem magam, s többen jöttek hozzám megköszönni az egész papság nevében."12 5 A munkát azzal küldte meg Toldy Ferencnek, a Magyar Tudós Társaság titkárának, hogy „tartozik azon munkák közé, miket írva pusztán polgári kötelességeinket teljesítjük, és nem írói hírt s tiszteltetést keresünk."12 6 A hazatérés után Távolléte idején, 1836 júniusában Vay Miklós főispáni helytartó megyei táblabírává nevezte ki Szemerét. Hazatérése után letette a bírói esküt, majd rövidesen igen aktív szerepet játszott a megye gyűlésein. Március 21-én ő javasolta, hogy a megye nyújtson azonnali segélyt az árvíz által romba döntött Pest vá-118 SzB - Toldy Ferenc, Pest, 1838. szept. 10. MTA Kt. RAL 87/1840. 119 SzB - Tóth Lőrinc, Nagybecskerek, 1841. okt. 1. OSZK Kt. Lt. A pályázat mibenlétéről a levél nem tájékoztat, s sem Eötvös, sem Jósika életrajzaiban nincs rá utalás. 120 SzB - Szemere Miklós, Vatta, 1839. okt. 9.; Pest, 1840. jún. 24., Pest, 1841. máj. 17, Vatta, 1841. jún. 5. Közli Perényi József 27, 30. és 33-34. 121 SzB - Heckenast, Vatta, 1841. jún. 13. OSZK Kt. Lt. Az Árvízkönyv 3. kötetében jelent meg Vattay álnéven a „Páris" és „London" című epigrammája, a 4. kötetben a „Kölcsey emlékezete", az 5. kötetben a „Mária emlékezete." Ez utóbbiakat közli SZDSZ 66-95. és 132-152. - Szemere még az 1843-1844. évi országgyűlés alatt is végzett hasonló, bizományosi munkát. Ld. erre SzB - Döbrentei Gábor, Pozsony, 1843. december 18. Österreichische Nationalbibliothek, Wien, Handschriftensammlung (továbbiakban ÖNB HSS) 37/100-2. 122 SzB - Szemere Miklós, Pest, 1841. máj. 17. Közli Perényi József 33. 123 SzB - Szemere Miklós, Miskolc, 1846. szept. 24. Közli Perényi József 40. 124 Szemere: Utazás II. 204-208. Ld. még SzB - Kazinczy Gáborhoz, Lasztomér, 1839. jún. 24.; Vatta, 1839. aug. 21.; Vatta, 1839. okt. 21. Közli Bitskey István, 1970. 235-237. 125 SzB - Szemere Pál, Vatta, 1838. máj. 7. Mellette az ápr. 30-i beszéd másolata. RL SZT 16. k. No. 34. 126 SzB - Toldy Ferenc, Vatta, 1840. okt. 22. MTA Kt. RAL 87/1840. A tervnek Debrecenben is jó visszhangja volt, ld. SzB - Szemere Pál, Vatta, 1841. jan. 10. RL SZT 17. k. No. 18.
