Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
ból lett kávésról, erdélyi cukorfőzőről, londoni magyar kereskedőről vagy akár Mexikóban városi főorvossá emelkedett szűcslegényről.10 4 Franciaországban találkozott Victor Hugóval és Lamennais-vel. Szemerét azonban nem annyira az emberek, mint inkább az intézmények érdekelték. Szász- és Poroszországban a népnevelés és a fiatalkorúak nevelő intézete, Franciaországban a választási rendszer, a sajtó, az igazságszolgáltatás (ezen belül különösen az esküdtszékek), a biztosítók, az óvodák és a fogházak, Angliában a szegénytörvény, az ipar és a börtönök keltették fel figyelmét. Foglalkozott az írországi szegénység és éhínség okaival, s egész útja során tanulmányozta a református papok özvegyeinek és árváinak megsegítésére létrehozott intézményeket. Svájcban inkább a táj szépsége babonázta meg. Közben mindenütt magyar emlékeket keresett, s nagy ritkán talált is. Igyekezett figyelemmel kísérni a hazai eseményeket is. Az utazás egyik első eredménye egy, a Társalkodó-ban megjelent cikk lett „Pest jövendőjéről, szépítése tekintetében", amelyben londoni, párizsi, bécsi, berlini és hollandiai városépítészeti megfigyeléseit tette közzé, s javaslatokat tett Pestnek az árvíz utáni szépítésére. A cikk felhívta rá Széchenyi figyelmét. „Micsoda tehetségek mutatkoznak Magyarországon, micsoda egészséges nézetek" - írta a gróf titkárának, Tasner Antalnak 1838. május 17-én. „Igen örül lelkem mindezeken."10 5 Bécsben hozzálátott, hogy útinaplóját könyvvé dolgozza ki. Az eredmény a reformkori útleírás-irodalom egyik legjobb darabja lett. Szemere útinaplójában nem elégedett meg úti élményeinek leírásával, "hanem az említett intézményekről valóságos értekezéseket szőtt a naplóba.10 6 Mindenütt feljegyezte, milyen az illető országban Magyarországról kialakult kép.10 7 Megtalálta a módot, hogy olyan intézményeket népszerűsítsen, mint a képviseleti demokrácia (leközölte az 1830-as francia alkotmány szövegét), az esküdtszék vagy a takarékpénztárak. A munkával — hivatali teendői, illetve a közéletbe való be-, ill. visszailleszkedés miatt — lassan haladt108 , s csak 1839 nyarán fejezte be.10 9 1839 novemberében Pestre utazott, hogy útinaplója kinyomtatását felügyelje. A kezdetben becsült, 35-38 ívnyi terjedelem azonban végül 52 ívre rúgott, s Szemere — a költségek csökkentése érdekében — barátait arra kérte, hogy igyekezzenek minél több előfizetőt szerezni számára. Szándéka volt ismét külföldre utazni, de hogy hova, nem tudjuk.11 0 104 SzB - Szemere György, Párizs, 1837. ápr. 22., Köln, 1837. aug. 31. Közli Perényi József 45. és 51. 105 Gróf Széchenyi István levelei. Összegyűjtötte, előszóval és jegyzetekkel ellátta Majláth Béla. II. k. Gróf Széchenyi István Munkái. IV k. Bp, 1891. 515-516. és Széchenyi pesti tervei. A. a. r. Bácskai Vera és Nagy Lajos. Magyar Levelestár. Bp. 1985. 172. 1116 A kötet alapján elemzi Szemere nézeteit Both Ödön-. Az ifjú Szemere Bertalan főbb politikai és alkctmányjogi nézetei. (In:) Jogtörténeti tanulmányok VI. Szerk. Benedek Ferenc és Szita János. Bp, 1986. 39-70. 107 Ezek a megfigyelések és epizódok külön is megjelentek: Képek Magyarországról a külföldön (1836-1837). In: Szemere Bertalan: Szépirodalmi dolgozatok és szónoklatok. Szemere Bertalan összegyűjtött munkái 6: Pest, 1870. (továbbiakban SZDSZ) 181-193. 108 SzB - Szemere Pál, Vatta, 1838. máj. 7. RL SZT 16. k. No. 34. 109 SzB - Szemere Pál, Vatta, 1839. aug. 17. RL SZT 16. k. No. 89. 110 SzB - Bekény János. Pest, 1839. nov. 27. OSZK Kt. Lt.
