Századok – 2008
TÖRTÉNETI IRODALOM - Körmendy Kinga: Studentes extra regnum 1183-1543. Esztergomi kanonokok egyetemjárása és könyvhasználata. (Ism. Csukovits Enikő) II/513
nymusszal és Wincenty Kadlubekkel foglalkozik. A két szerzőt nem csak száz év választja el egymástól, hanem teljesen különböző volt a történelemről alkotott felfogásuk is. Bár a száz év időbeli eltérés mellett további nehézségeket jelent a két szerző összehasonlításában az a körülmény, hogy Gallus külföldről jött, Kadlubek viszont a lengyel fejedelmi udvarban szocializálódott, valamint az, hogy az utóbbi munkásságán erőteljesen otthagyta kéznyomát a 12. századi reneszánsz eszmevilága, egyetértünk a szerző azon megállapításával, hogy Gallus esetében az oralitás sokkal nagyobb szerepet játszott, mint a klasszikus, görög és római mintákat kedvelő Kadlubeknél. Utóbbi — némileg hasonlóan Kosmashoz — kora jelenségeit szívesen írta le antik kifejezésekkel. A fejezet következő, ugyancsak nagyon érdekes tanulmányát Klaniczay Gábor írta a középkori kanonizációs eljárásokban megfigyelhető szóbeli tanúnyilatkozatok és írott feljegyzések tárgykörében. A tanulmány két részből áll, az elsőben a szerző kérdéskör európai forráshátterét tekinti át, a másodikban a pedig Szent Erzsébet és Szent Margit kapcsán az oralitás és az írásbeliség interakciójának magyarországi megjelenéséről ír. E fejezet utolsó értekezését Paulina Rychterová írta a Szent Brigittáról való írások cseh- és svédországi recepciójáról. A tanulmánykötet hatodik és hetedik fejezetében a szerkesztők a literacy fogalmán talán valamennyire túlmutató részkérdésekre helyezték a hangsúlyt. A hatodik fejezetben a politikai és társadalmi rituálék és a literacy viszonya kapott helyet. Itt két tanulmány olvasható Karel Hruzától, illetve Urszula Borkowskátói. Az első egy 15. századi huszita vitairattal foglalkozik, melynek szerzője vagy szerzői szatirikus módszerekkel írják le Luxemburgi Zsigmond és a husziták közismerten rossz viszonyát. A második pedig a lengyel udvar ceremóniáit, a lengyel középkori politikai élet rituáléjának problémakörét érinti. Ez utóbbi, a theatrurn ceremoniale problémaköre egyébként több lengyel medievisztikai műhely közkedvelt kutatási témája, a jelen tanulmány egyfajta összefoglalását is adja az eddigi eredményeknek. A hetedik, egyben befejező fejezetet a szerkesztők az ikonográfiának, a folklórnak és a nyomtatott betűnek szentelték. A sort Frantisek Smahel tanulmánya kezdi, amely a litteratusok ikonográfiái megörökítéséről értekezik, utána Fügedi Krisztina tanulmánya következik, aki a Képes Krónika iniciáléinak üzenetértékét taglalja. A fejezetben kapott helyet Krzysztof Bracha munkája, mely a Folklore der Schrift címet viseli. A tanulmánykötetet Tóth István György értekezése zárja a koraújkori magyar nemesség írástudásáról, illetve írástudatlanságáról. A tanulmánykötet végén három összefoglaló olvasható. Szerzőik Stanislaw Bylina, Klaniczay Gábor és Ivan Hlavacek. A tanulmánykötet tehát igen széles szempontrendszer alapján tárgyalja a középkori literacy fogalomkörét. Bár a szerkesztők — véleményünk szerint — adósak maradtak mind a literacy, mind a literate mentalities fogalmának pontos definíciójával, úgy véljük: maguk a kötetbe felvett tanulmányok mutatják legjobban, hogy az ilyesféle modern fogalmak igen tág értelmezési lehetőségeket rejtenek magukban. Talán emiatt, és a szerzőgárda sokszínűsége miatt is, nem sikerült a tanulmánykötet bevezetőjében megadott szempontrendszert teljes mértékben összhangba hozni magukkal a részletkérdéseket tárgyaló írásokkal. Ám ez semmit nem von le a tanulmánykötet értékéből. Úgy véljük, hogy az egyes, magas színvonalon megírt munkák nagyban hozzájárulhatnak a középkori magyar, lengyel és cseh íráskultúra jobb megismeréséhez. Mivel a kötet háromnyelvű — német, angol, francia —, a tanulmányok jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyes nemzeti történeti kutatások eddigi eredményei eljussanak a magyar, lengyel és cseh nyelvet nem ismerő szakértő közönséghez. Bagi Dániel Körmendy Kinga STUDENTES EXTRA REGNUM Esztergomi kanonokok egyetemjárása és könyvtárhasználata 1183-1543 (Bibliotheca Instituti Postgradualis iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae. III. studia 9.) Szent István Társulat, Budapest 2007. 283 o. Mi kötötte össze Alsáni Bálint pécsi püspököt, az első magyar egyetem kancellárját, János küküllei főesperest, Nagy Lajos király krónikását, Kanizsai János esztergomi érseket, Zsigmond király nagy hatalmú kancellárját, vagy a humanista költőt; Garázda Pétert? Az első látásra nehéznek tűnő kérdésre egyszerű a válasz: valamennyien az esztergomi káptalan tagjai voltak. A
