Századok – 2008
BESZÁMOLÓ - Árpád emlékezete. Az MTA Történettudományi Intézete és az MTA Európa-történeti Munkacsoportja által a honfoglalást lezáró pozsonyi csata 1110. évfordulója alkalmából megrendezett tudományos konferencia. 2007. november 13. (Ism. Weisz Boglárka) II/499
nagyszerűsége, tehetsége tehát az általa végrehajtott cselekedetekben ragadható meg. Kevés kivételes esettől eltekintve Árpád személye nem szakralizálódik, nem válik mitikus ősatyává. Az újkori krónikák emellett a honfoglaló vezér külsőségeiről számolnak be legszívesebben. A kalendáriumok — feltehetően Heltai krónikájának örökségeképpen — szívesen emlegették gazdagságát, fényes udvartartását, díszes öltözékét, fegyverzetét, szép lovait. Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa Árpád és kora című előadásában rámutatott arra, hogy Árpádról elsősorban a honfoglalás történetét összefoglaló munkák emlékeznek meg, aminek oka nagyrészt abban kereshető, hogy az Árpád személyéről rendelkezésre álló adatoknak sem a mennyisége, sem minősége nem biztosítja egy szilárd alapokon nyugvó Árpád-biográfia megrajzolását. Az életrajzból hiányzó adatokat korrajzzal lehetne kiegészíteni, a források elégtelensége miatt azonban erre nincs lehetőség. A 10. század történetének problémáira utalva az előadó hosszasan elemezte Bíborbanszületett Konstantin császár A birodalom kormányzásáról címen ismert munkájában fellelhető adatok más forrásokból származó információkkal történő összevetésének nehézségeit. Rámutatott arra, hogy ha lehetőség van az ellenőrzésére, az sok esetben újabb problémákat vet fel, mint például Álmos fejedelemségének kérdésében. Zsoldos Attila néhány esetben elképzelhetőnek tekinti ugyan Konstantin szövegének egy szabadabb, a szó szerinti jelentéstől elszakadó értelmezését (például: a magyarság nyolc fejedelmi rangú vezetőjét illetően), más esetekben azonban véleménye szerint ez nem lehetséges. A császár információinak alátámasztására nyílik lehetőség például a törzsnevek esetében, hiszen — bár a magyar krónikáshagyomány nem tartotta fenn a törzsneveket — a Konstantin által említett törzsnevek a Kárpát-medence közel 300 településének nevével egyeznek meg. Az előadó utalt rá, hogy a törzsnévi helynevek alapján nem sikerült a törzsi szállásterületek rekonstrukciója, mely pedig segíthetne megérteni a Kárpát-medence 1000 körüli politikai földrajzának viszonyait. Erre annál is inkább szükség lenne, mert az utóbbi évek szakirodalmában felerősödőben van az az elgondolás, mely a 10. századi magyarság különböző csoportjainak egyszeri, de akár többszöri szállásváltásával számol. Zsoldos Attila szerint nyilvánvaló, hogy a szállásváltások csak abban az esetben képzelhetők el, ha rések keletkeztek a szállásterületek hálózatában. Az előadó a szinte minden törzset érintő, újra és újra lezajló átrendeződés feltételezését olyan hipotézisnek tartja, mely messze túlmegy a források által biztosított lehetőségeken. Weisz Boglárka
