Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gulyás László Szabolcs: Középkori mezővárosi foglalkozásneveink forrásértékéről II/437
nek a Perey-ek Tályán és Liszkán, mégpedig négy férfitaggal.63 1473 és 1509 között öt Pwha vezetéknevű polgárról tudunk Újhelyen.6 4 A további példák sorolása helyett érdekesebb az a kérdés, hogy léteztek-e már öröklődő iparos nevek ekkoriban a hegyaljai településeken. Tályáról négy mészáros mesterségre utaló vezetéknevet ismerünk. 1506-ban találkozunk Stephanus Mezaros nevével, azt azonban nem tudjuk megmondani, hogy fűzi-e őt valamilyen rokoni szál a másik három, hasonló nevet viselő polgárhoz, Mizaros Jánoshoz, Pálhoz és Mártonhoz. Ez utóbbiak egymással való rokonsága ugyanakkor fölöttébb valószínűnek látszik, mégpedig azért, mert mind a három név ugyanabban az oklevélben szerepel egy tanúfelsorolásban, ráadásul közvetlenül egymás után vannak említve.6 5 A mészáros mesterség jellege folytán könnyen elképzelhető, hogy itt nem csupán a vezetéknév öröklődéséről van szó, hanem a családi ipart is művelhették egyszerre többen. Tályáról fennmaradt még egy ilyen, már családnévvé vált foglalkozásnév. 1487-ben és 1506-ban négy Mihees—Mehees nevet viselő férfi — Mihály, Pál, János és András — nevét őrizték meg a források.6 6 A felsorolt példák alapján a 16. század elejére jórészt már megszilárdultak és számos esetben öröklődővé is váltak a vezetéknevek, de az iparos nevek szempontjából még ekkor is érezhető a bizonytalanság. Ezért is fontos, hogy az általunk gyűjtött foglalkozásneveket kritikusan vizsgáljuk. A korábbi történeti szakirodalomban ugyanis gyakran azokból a nevekből is következtettek iparos tevékenységre, amelyek csak közvetve kapcsolhatóak egy mesterséghez. Célunk, hogy kiszűrjük a nagyszámú foglalkozásnévnek tekinthető névből azokat, amelyek valóban valamilyen mesterséget takarhatnak. A kört le kell szűkítenünk, azaz ki kell zárnunk azokat a neveket, amelyek a legkisebb valószínűséggel utalnak valódi foglalkozásra. Előre kell ugyanakkor bocsátani, hogy vannak egyértelműen kizárható foglalkozásnevek és vannak, amelyek kérdésesek. A nevek kizárása során ezért nem lehet minden esetben tökéletes döntést hozni. Mivel minket a vizsgálat szempontjai miatt a kézműipar és a kereskedelem érdekel, ki kell zárnunk a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő neveket. Ezek a következők: Azalos (Aszaló, 1500), vinitor (Szikszó, 1408)), Pastor (Újhely, 1513), Zantho (Tálya, 1505-06), és a fent említett Mihees,67 Szintén ki kell vennünk a listáról a zenészneveket. Azt ugyanis semmivel sem tudjuk igazolni, hogy ezek a személyek, amennyiben tényleg zenéltek, azt „hivatásszerűen" végezték-e. Ráadásul arra is van adatunk, hogy közülük többen rendelkeztek valamilyen birtokkal, ami megélhetésük igazi forrását nyújthatta. A már említett újhelyi Hegedes Antal például az ottani Fekete-hegyen 63 DF 217 915., DF 217 941, DF 2645 39. 64 DL 17 524., DL 67 367. és DF 264 565. 65 DF 269 936. és DF 215 141. 66 DF 215 343. és DF 269 936. — A szó 'méhes, méhész' értelemmel bír, 1. Kázmér M.: Családnevek i. m. 722-723. 67 DL 16 887. (az „aszalós" név gyümölcs aszalására és fa szárítására utal, vö. Kázmér M.: Családnevek i. m. 52.); DL 9452, DF 217 307, DF 269 696, DF 269 883. (a „zantho" akár Abaújszántóra utaló, helynévből kialakult vezetéknév is lehet.). — Ugyanilyen típusú névadást mutat a szikszói „zathmar" név az 1470-es évekből, 1. többek között: DL 17 345. A puszta helynévből létrejött nevekre vonatkozólag 1. Fehértói Katalin: Helynevek, mint családnevek „de" praepositio nélkül. Magyar Nyelv 69. (1973) 197-203. és Magyar Nyelv 71. (1975) 113-117.
