Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Gulyás László Szabolcs: Középkori mezővárosi foglalkozásneveink forrásértékéről II/437

tén rendelkezik tanácstagokra vonatkozó adatokkal a hegyaljai településekre nézve.2 5 így mindent egybevetve 140 oklevelet használhatunk fel a foglalkozás­nevek vizsgálata során. Okleveleink időben igen nagy távot fognak át: az elsőt 1303-ban adta ki Patak város, míg a legutolsó Szikszó kiadványa 1526-ból. Összesen 122 évvel kapcsolatosan nyerünk ezekből a forrásokból adatokat a különböző mezővárosok tanácstagjaira vonatkozóan a mondott 223 éves perió­dus alatt. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeknek az okleveleknek a legna­gyobb része az 1400 utáni évekre esik és eloszlásuk mind időben, mind földraj­zilag csak ezekben az években nevezhető egyenletesnek. Forrásanyagunk jelle­géből következik, hogy az eddigiekhez képest előnnyel és némi hátránnyal is jár a módszerünk. A dézsma- és adójegyzékekből nyert névanyaggal szemben min­denképpen negatívum, hogy itt egy adott időpontból nyilvánvalóan jóval keve­sebb személynevet ismerhetünk csak meg. Ugyanakkor azokkal szemben itt a névanyag változását két évszázadon keresztül lehet figyelemmel kísérni, azaz a vizsgálatot időbeli síkon is ki lehet terjeszteni. A következőkben a foglalkozásne­vek és a hivatalviselés összefüggéseit próbáljuk megállapítani, amennyiben lehet­séges, az időbeli változásokat is nyomon követve. Az összegyűjtött oklevelek alapján kapott névanyag nyers formában nem alkalmas arra, hogy felhasználjuk az általunk tervezett elemzéshez. Több olyan probléma is adódik, amit orvosolnunk kell. Az első az, hogy nem használhatjuk fel az összes szereplő nevet, mivel csak a mezővárosok helyi férfi lakossága jöhet szóba a tanácstagság kérdésénél. így az oklevelekből nyert nevekből kivesszük a nőket, az egyházi személyeket, a nemeseket és azokat, akik nem a felsorolt mező­városok lakói, illetve akik személye bizonytalan. Az adatok számát ugyanakkor növeli az a néhány, főként 14. századi háromelemű név, amelyeket az apa nevé­nek segítségével képeztek. Ilyenek az „x filius y filii z" típusú nevek, amelyek nemcsak a gyerek (azaz x) névadási módjára, hanem az apjáéra is utalnak (y filius z), ezért ezeket külön személyként is felvettük a nevek közé.2 6 A filius-os, de csak kételemű neveket természetesen csak egy személynek vesszük a vizsgá­latnál. A kapott névanyag még mindig nem felel meg a követelményeknek. Van­nak olyan személyek, akik egy hosszabb perióduson keresztül rendszeresen fel­bukkannak forrásainkban.2 7 Nekünk azonban most nem az a fontos, hogy az egyes polgárok mikor töltöttek be valamilyen hivatalt a településeken, vagy hogy hányszor említik őket, hanem csak az, hogy összesen hány polgár, ebből pedig hány foglalkozásnevet viselő személy van és hogy ezek közül hányan sze­repeltek a tanácsban életük során. A mondottak miatt kísérletet tettünk a sze-25 A következő jelzetű oklevelekről van szó: DL 3289. (Patakra vonatkozóan), DL 7676. (Új­hely), DL 8826. (Újhely), DL 8797. (Újhely), DL 18 006. (Újhely), DL 13 819. (Telkibánya), DL 16 887. (Tarcal és Aszaló), DL 15 532. (Szikszó). 26 Az ilyen típusú névadásra jó példa „Johannes filius Petri filii Egidii". Itt Egyed fia Pétert kü­lön személyként is felvettük a listára (DL 76 627.). Ugyanígy jártunk el, ha az apának ragadványneve volt: „Nicolaus filius Barnabe magni" apja a ragadványnéwel került be a névsorba (DL 76 664.). 27 Elég csak az újhelyi Vas Jánost megemlíteni, aki 1383 és 1420 között kilencszer jelenik meg a forrásokban, ebből hétszer mint bíró, 1. DL 8611., DL 8612., DL 8687., DL 8826., DL 10412., DL 10 413., DL 10 871., DL 10 872., DL 10 880. A polgárok döntő többsége ugyanakkor csak egyetlenegy­szer szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom