Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
bárók tanácsából" formulát is tartalmazzák; ilyenekkel azonban nem túl nagy számban és inkább csak 1416 második felétől találkozunk.9 2 Commissio propria domini regis és ad mandatum domini regis N. relatiok Zsigmond külföldi útjai idején kizárólag az uralkodó tényleges tartózkodási helyén kelt okleveleken találhatók; az utóbbi esetben a relator általában Esztergomi János {Johannes prepositus Sancti Stephani vicecancellarius, lohannes prepositus de Strigonio vicecancellarius) vagy Johannes Kirchen volt.93 A nagypecsétes oklevelek (az említett privilégiumoktól eltekintve) általában relatio nélkül keltek, míg néhány kancelláriai jegyzetet is tartalmazó darabot deliberatio baronum, ad commissionem baronum vagy ad commissionem prelatorum et baronum állították ki, illetve egyszer találkozunk relatio domine regine facta ex deliberatione habita cum domino lohanne archiepiscopo Strigoniensi ac aliis prelatis et baronibus9i jegyzettel. A továbblépéshez segítséget az 1414 közepe után kelt oklevelek adnak. Az 1414. augusztus 28-án, Budán kelt és a jászói konventhez intézett nagypecsétes oklevélen az alábbi jegyzet látható: Relatio domini Iohannis archyepiscopi ecclesie Strigoniensis et vicarii generalis regie maiestatis, ceterorumque baronum.95 Ezt követően a következő év végéig többször találkozunk Kanizsai János relaíiojára kiállított nagypecsétes oklevelekkel, ahol is érseki címe mellett magyarországi helytartói méltósága szerepel. E dokumentumok közül öt Esztergomban,96 kettő Győrött,9 7 egy Fehérvárott,9 8 egy pedig Mohácson9 9 kelt. Mivel ezek az adatok arra utalnak, hogy Kanizsainak — feltehetően vikáriusi címénél fogva — köze lehetett a nagypecséthez és a nagy kancelláriához, meg kell vizsgálnunk, mennyiben támasz(hat)ják alá e feltevést nagypecsétre vonatkozó további információk.10 0 Ezek áttekintése előtt azonban néhány szót kell ejteni Zsigmond első magyarországi vikáriusairól. Az, hogy a német kutatás nem foglalkozik Zsigmond magyarországi vikáriusaival,10 1 talán nem annyira meglepő, az már inkább, hogy a magyar kutatók tollából sem született eddig a témát feldolgozó önálló tanulmány.10 2 Zsigmond 92 1413: ZsO IV 632. sz.; 1415: ZsO V 647., 1274. sz-ok; 1416: ZsO V 2099-2100. sz-ok; 1417: ZsO VI. 435., 480., 812., 814., 1261. sz-ok; 1418: ZsO VI. 1399., 1429-1430., 1554-1556., 1558., 1625-1626., 1802., 1890. sz-ok. 93 Esztergomi János halála után, 1418. márc. 12: Ad mandatum domini regis domino S(imone) episcopo Traguriensi referente pan de Tost — ZsO VI. 1630. sz.; 1418. dec. 13-i titkospecsétes oklevélen: Ad mandatum domini regis lohannes Gersse — ZsO VI. 2620. sz. 94 1414. máj. 3: ZsO IV 1944. sz. 95 ZsO IV 2397. sz. 96 ZsO IV 2528., 2802, V 208., 1092, 1333. sz-ok. 97 1416. jan. 6: ZsO V 1403, 1404. sz-ok. 98 1415. ápr. 25: ZsO V 551. sz. 99 1415. máj. 12: ZsO V 620. sz. 100 A vikáriusok és a nagykancellária kapcsolatára utalt Kumorovitz és Bónis is, 1. Kumorovitz B. L.: A királyi kápolnaispán i. m. 464. (50. sz. jegyz.) és Bónis Gy.: Kúriai irodák i. m. 237. 101 Heckmann, M-L.: Stellvertreter i. m. - Bár Hoensch megemlíti, 1. Jörg K. Hoensch: Kaiser Sigismund. Herrscher an der Schwelle zur Neuzeit 1368-1437. München 1996. 229. 102 Mint fentebb szó volt róla, Bónis (Bónis Gy.: Jogtudó i. m. 143-144.) és Szilágyi (Szilágyi L.: A német birodalom és Magyarország i. m. 177-179.) röviden kitért a problémára, Szentpétery {Szentpétery /.: Oklevéltan i. m. 209-210.) és Mályusz (Mályusz E.: Zsigmond király i. m. 63.) csak megemlítette a vikáriusok létezését. Érdekes viszont, hogy Mályusz Zsigmond kormányzatáról
