Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
kérdés megválaszolásához, hogy a királyi vikáriusi bíráskodás mennyire azonosítható — azonosítható-e egyáltalán — a személyes jelenlét bíráskodásával, a vikáriusi kinevező oklevelek és jogkörök összehasonlító elemezésére lenne szükség, ami azonban jelen tanulmány kereteit meghaladja.3 7 Úgy gondolom, a Bónis által az 1410-es évek ilyen jellegű működésére bizonyítékként idézett, Kanizsait és Garait kormányzóvá és helytartóvá [gubernatores et vicarios nostros generates) kinevező oklevél szavai38 önmagukban nem elegendőek a helytartói bíráskodás és a személyes jelenléti bíráskodás azonosításához. Bónis szerint az érseknek és a nádornak „az oklevél kifejezetten biztosítja hatóságukat minden per elbírálására, ítélet hozatalára és a végrehajtásra a fellebbezés kizárásával, s általában minden bírói cselekményre. A két méltóságnak, akik közül a nádor a kúriai bíróság élén állott, erre a felhatalmazásra csak a személyes jelenlét ügyeinek ellátásához lehetett szüksége".3 9 Az oklevelet továbbolvasva viszont kiderül, hogy Zsigmond (akire a német uralkodók közül talán egyedüliként jellemző a korlátozott hatáskörű vikáriusok kinevezése)4 0 a birtokok és egyházi javadalmak adományozását, valamint hűtlenségi illetve fő- és jószágvesztési ügyekben a kegyelmezés jogát fenntartotta magának:4 1 márpedig a személyes jelenlét legfontosabb ügykörét épp a hűtlenségi perek és a nagyobb hatalmaskodás fő- vagy jószágvesztéssel büntetendő esetei képezték.4 2 Az azonosítás ellen szólhat továbbá mindaz, amit fentebb a „personalispresentia" kifejezés oklevelekben való megjelenéséről, illetve annak hiányáról mondtunk, valamint az, hogy Zsigmond távolléte és a vikáriusok működése idején nem a személyes jelenlét, hanem Zsigmond és Kanizsai elé szóló idézéssel találkozunk.43 Ugyanígy az Óvári Lőrinc ügyében Kismartonban kiadott nagypecsétes oklevél sem a király, hanem az uralkodó és a helytartó előtt történt panasztételről beszél.4 4 (A vikárius uralkodót helyettesítő bíráskodása folyamán tehát nem a személyes jelenlét bíróságától megszo-37 A helytartóságra 1. Marie-Luise Heckmann-. Stellvertreter, Mit- und Ersatzherrscher. Regenten, Generalstatthalter, Kurfürsten und Reichsvikare in Regnum und Imperium vom 13. bis zum frühen 15. Jahrhundert I—II. Warendorf 2002. Zsigmond magyarországi vikáriusaira 1. Szilágyi L.: A német birodalom és Magyarország i. m. 177-179. 38 ZsO IV 1534. sz. 39 Bónis Gy.: Jogtudó i. m. 144. 40 Heckmann, M-L.: Stellvertreter i. m. 649. 41 His vero quos propter notam infidelitatis proscribi contingeret aut qui propter notam infídelitatis proscripsi exstitissent vei qui in iudicio per sententiam iudicis et iustitiariorum regni in poena capitali et amissione possessionum convinceretur per eosdem vicarios nullám gratiam impertiri sed huiusmodi gratiam faciendi nec non quarumlibet possessionum donationes et beneficiorum ecclesiasticorum dispositiones solus Maiestatis potestati volumus reservare - Codex diplomatics Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: Codex diplomaticus) X/8. 546, vö. ZsO IV 1534. sz. Erre egyébként már Szilágyi Lóránd is felhívta a figyelmet, vö. Szilágyi L.: A német birodalom és Magyarország i. m. 179. 42 Béli G. : Magyar jogtörténet i. m. 216, 229. - Pénzhamisítás miatt esett a hűtlenség bűnébe és veszítette el hatalmas vagyonát 1424-ben Szécsényi Salgói Miklós (Szécsényi Simon országbíró és ajtónállómester fia), 1434-ben pedig Szántói Lack László (Szántói Lack Jakab vajda fia), vö. Engel Pál: A királyi hatalom és az arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban 1387-1437. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 83.) Bp. 1977. 62. A hűtlenségnek minősülő deliktumokat 1. Béli G. : Magyar jogtörténet i. m. 179-184. 43 ZsO V 1005. sz. 44 ZsO V 797. sz.
