Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
jelleggel a titkoskancellár helyettesítette a személyes jelenléten.22 Az általunk vizsgált időszakban viszont az uralkodó personalis presentian való tényleges jelenlétére utal a „bárhol tartózkodjék is az országban" (ubi Deo duce intra ambitum regni nostri Hungarie fuerimus constituti / constituemur) formulán23 és a törvénynyolcadoktól független, határozott napra szóló idézéseken kívül az a tény is, hogy míg Zsigmond Magyarországon tartózkodása idején viszonylag rendszeresen találkozunk a személyes jelenlétre való idézésekkel, az 1413 és 1418 között kiadott oklevelekben2 4 legfeljebb a personalis presentia felé irányuló jelentéstételi kötelezettségről van szó.25 Zsigmond 1414. július 30-án Speyerben kelt oklevele hivatkozik ugyan Stibor egy korábbi személyes jelenlét elé idézésére, a vajda azonban 1412. július 21-én még ugyanezen év mindenszentek octavájára — vagyis Zsigmond magyarországi tartózkodása idejére — idézett a personalis presentia-ra.26 1415. április 7-én Konstanzban kelt oklevelével Zsigmond a Perédieknek {Pered) biztosítja a kiváltságot, hogy peres ügyeikben a személyes jelenlétet kivéve az ország egyetlen bírája sem ítélkezhet.2 7 A leleszi konventhez2 8 és Jakab mesterhez2 9 intézett mandátumok a personalis presentiat „csak" mint lehetséges feljebbviteli fórumot említik; négy oklevélben pedig a per Zsigmond „Magyarországra való visszatértéig" történő halasztásáról van szó.30 Hasonlóképpen „ad suum adventum in regnum suum Hungarie fien-22 Béli G.: Magyar jogtörténet i. m. 229. - Talán e fejlődés gyökereit fedezhetjük fel abban a 1419-ben kiadott oklevélben, amelynek értelmében Perényi Péter és fiai visszaadják Pomázi Cikó Jánosnak a zálogként birtokukban levő összes birtokrészeket, amennyiben az adós tartozását „a királyi személyes jelenlét, azaz a nagyobb kancellária kancellárja vagy alkancellárja előtt" (nostre maiestatis personali in presentia, coram videlicet cancellario vei vicecancellario maioris cancellarie nostre) megfizeti (ZsO VII. 30. sz.). 23 A formulával nem kizárólag a király személyes jelenléte elé történő idézésekben találkozunk, szerepel Garai Miklós nádor (ZsO IV 1278. sz.), Újlaki László és Imre macsói bánok (ZsO V 174. sz.) vagy Kanizsai János esztergomi érsek, királyi helytartó (ZsO V 551. sz.) elé történő idézésekben is. 24 A ZsO köteteiben összesen tíz alkalommal találtuk a személyes jelenlét bíróságának említését. 25 ZsO IV 716, V 797. sz-ok. Bár — mint azt lentebb látni fogjuk — Zsigmond távollétében a személyes jelenléti bíráskodás szünetelt, úgy tűnik, a folyó ügyekről szóló jelentéseket bekérték. 26 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Ed. Franz Zimmermann, Carl Werner. Hermannstadt 1892. (a továbbiakban: UGDS) III. 619. (ZsO IV 2321. sz.). Stibor oklevele: UGDS III. 530. (ZsO III. 2454. sz.). Ebben Stibor „ad vestrae regiae maiestatis presentiam personalem ad octavas festi omnium sanctorum proxime affuturas duximus prorogandum". 27 ZsO V 455. sz. 28 ZsO VI. 1197. sz. 29 ZsO VI. 2105. sz. 30 Zsigmond 1413. máj. 18-án Udinében kelt parancsára (ZsO IV 604. sz.) Garai Miklós nádor 1413. szept. 20-án a Máréi Mihály és Bátmonostori László közt a máréi vár ügyében folyó pert következő év Vízkereszt nyolcadára (ad octavas festi Epiphaniarum domini nunc venturas iuxta regni consuetudienem perdurandas), ha pedig Zsigmond előbb hazatérne, megérkezése 15. napjára (si idem dominus noster rex quandocunque ante easdem octavas in dictum regnum suum Hungarie feliciter redierit, tunc ipse partes quintodecimo die adventus ipsius domini nostri regis sine crastatione coram ipso dictisque prelatis et baronibus suis comparare debeant) a személyes jelenlét elé halasztja (ZsO IV 1110. sz.). Egy 1414. nov. 8-án kelt oklevél szavai szerint Péter sárosi plébános, valamint Sebesi Sinka és Pál azt sérelmezték, hogy Kóvári Pál nádori ítélőmester annak ellenére hozott a Sóváriak ellen folyó perükben végleges ítéletet, hogy ők Szent György octaváján a személyes jelenléthez fellebbeztek. Az ítélőmestert ezért Zsigmond „usque ad nostrum felicem adventum hue in regnum nostrum fiendum" eltiltja az ítélethozataltól (ZsO IV 2654. sz.). Végül Zsigmond 1416. febr. 5-én Lyonban kelt okleveléből arról értesülünk, hogy Jakab mester a Györgyi László volt országbírói
