Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
A birtokcserét tartalmazó oklevelek esetében tehát általában mindkét fél megjelent a konvent előtt, bemutatták a birtokra vonatkozó okleveleket, vagy elmondták, hogyan került a tulajdonukba, majd, ha voltak birtokjogot bizonyító dokumentumok, kicserélték őket, lemondtak minden birtokjogukról és kölcsönösen szavatosságot vállaltak a birtokokért. A konvent mindkét fél számára privilégium levelet állított ki. d) Birtokfelosztás (divisionalis) A konvent fennmaradt oklevelei közül mindössze háromban szerepel birtokfelosztás, és azok közül is csupán az egyik eredeti példány. Az 1258-ban kiadott oklevélben a Hont megyei ságizsidódi nemesek osztották fel a birtokukat egymás között.4 5 1275-ben Folkmar fia Baan és testvére Kozma, divéki nemesek osztoztak meg Nyitra és Trencsén megyei birtokaikon,4 6 1283-ban pedig a Zovárd nem tagjai osztották fel birtokaikat.4 7 Mindhárom jogügylet ugyanúgy zajlott le, tehát valószínűleg ez volt a szokásos eljárás ilyen esetekben. Minden érintett fél megjelent a konvent előtt, ez 1258-ban tizenhat, 1275-ben pedig két embert jelentett. A felek elmondták, hogyan kívánják megosztani a birtokokat, majd azt a konvent írásba foglalta. Sehol nincs utalás rá, hogy a konvent hiteles embere jelen lett volna a felosztásnál, ez, úgy tűnik, a családtagok közt történt meg külső személy részvétele nélkül. Mivel az 1283-ban kiadott oklevél csak tartalmi átírásban maradt fenn, annak formájáról nincs tudomásunk, a másik két oklevél viszont privilégium formában kelt, az intitulatioban pedig kizárólag a konvent szerepel. e) Zálogosítás (inpignoratitia) A konvent Árpád-korból fennmaradt oklevelei közül háromban szerepel birtokzálogosítás. Az első 1265-ben, a második 1290 körül, a harmadik pedig 1299-ben kelt. Mindhárom oklevél közös jellemzője, hogy magánszemélyek szerepelnek benne, akik Bars, Trencsén vagy Hont megyei birtokukat adták zálogba meghatározott időtartamra. Az 1265. október 6-án kelt oklevélnek csak tartalmi átírása maradt fenn, így az eljárás menetéről nem ad tájékoztatást.48 A nyitrai káptalan 1290-ben kelt oklevele szerint az esztergomi keresztes konvent előtt Mihály fia István elzálogosította Bertalan fia Tamásnak Bars megyei Gyékényes nevű birtokát Mindenszentek napjáig harminc márkáért azzal a feltétellel, hogy ha István a mondott határidőig nem váltja ki, a birtok Tamásé lesz.49 1299-ben Luka, Imre váradi püspök testvére zálogosította el Hont me-45 CD IV/2. 471-473. 46 HO VI. 207-208. 4' Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 107 383, vö. Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878-1920. V 604-606. 48 Tóth N.\ A Stefanita rend esztergomi házának kiadatlan hiteleshelyi oklevelei i. m. 286. 49 DL 1280. Az oklevél kiadása: HO VIII. 278. (hibás datálással). Az 1290. febr. 20-án kiadott oklevél ugyanis a nyitrai káptalanban kelt, ahogy ez a fejregesztában is szerepel. Az esztergomi keresztes konvent oklevelén nincs datálás, de mindenképpen 1290 előtt keletkezett.
