Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
poroszló jelenlétére azért volt szükség, hogy a határok leírásának helyességét igazolja. Egy évvel később az esztergomi érsek egy hasonló Nógrád megyei birtokvásárlása során szintén jelen volt László, a konvent poroszlója, aki a birtok határainak kijelölését elvégezte. A poroszló bizonyságát mindenki elfogadta, így a határok írásban való rögzítésére már nem is volt szükség.3 1 A konvent tehát ebben az esetben a szolgálatában álló világi személy segítségét vette igénybe, noha a királyi utasításra végzett relatiok esetében már 1250-ben saját, egyházi embere, Mihály testvér végezte a határjárást.3 2 A határjárást a johannita konvent, a stefanita rendház és a templomos rend vitás datálású oklevelében sub testifnonio nostro et presentia quorumdam fratrum nostrorum végezték, tehát ebben az eljárásban is egyházi személyek vettek részt.33 1276-tól az adásvételt tartalmazó oklevelekben feltűnik a szavatossági formula, elsőként Chepk fiai, Sámson és Jakab trencséni várjobbágyok vállaltak szavatosságot Dubnica nevű birtokukért.3 4 Ezután a formula a konvent szinte minden, hasonló tárgyú oklevelében szerepel. Az adásvételt tartalmazó fassiok kiállítása általában privilegiális formában történt, s az oklevelet szinte minden esetben a konvent függő pecsétjével erősítették meg. Néhány esetben a konvent megelégedett a pátens formával, és egy későbbi időpontban végezte el a privilégium kiállítását. 1295-ben, amikor széplaki Mihály fia Mihály és Farkas fia Miklós eladta a Nyitra megyei Felsőújfalu birtokot Baan fiainak Barleusnak és Irizlausnak, a konvent pátens oklevelet adott ki, de jelezte, hogy a kiadott oklevél bemutatása után Barleusnak és Irizlausnak privilégiumot is kiállítanak a jogügyletről.3 5 b) Birtokátadás A konvent Árpád-kori oklevelei közül mindössze három olyan maradt ránk, amelyben egy magánszemély birtokát valamely egyházi testületnek adta. Az első 1272. május 20-án kelt, ebben epöli Jardan fia Peturke epöli birtokát az esztergomi káptalanra hagyta, mivel egyetlen fia a király hadseregében harcolva elhunyt, így örökös nélkül maradt. A birtokot saját és fia lelkiüdvéért adta át a káptalannak a konvent előtt. A beiktatást szintén a konvent embere előtt végezték el.3 6 A másik, hasonló tartalmú oklevél 1281-ben kelt, és az örökös nélküli Szemere nembeli Bos fia Bertalan Guta nevű birtokát — testvére, a konvent előtt szintén megjelenő Ivánka beleegyezésével — az esztergomi érsekségre és érsekekre hagyta lelkiüdvéért.3 7 Mindkét oklevélben közös elem, hogy a birtokátadónak nem volt örököse, valamint, hogy az átadott földjei a megado-31 per Ladislaum pristaldum nostrum certis metis undique circumductam et consignatam -MES I. 389-390. 32 nostrum hominem, scilicet fratrem Mychaelem pro testimonio transmissemus - MES I. 382. 33 MES II. 473. 34 ÁÚO IV 75-76. 35 Promisimus eisdem Barleus et Irizlao quod quam primum presentes nobis reportabunt, privilégium nostrum eisdem super premisso facto conferemus - HO VT. 415. 36 MES I. 598. 37 MES II. 150-151.
