Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
(1242) pusztult el, elvileg felvethető lenne egy másik lehetőség is: a vár és a várbeli esperesi templom pusztulása után egyiket sem állították helyre, és a társaskáptalani prépost a 13. század közepén magához ragadta az archidiaconusi tisztséget. Ez azért valószínűtlen, mivel a 13. század közepén a főesperesek már a püspöki székhelyen lévő székesegyházi káptalanban éltek, és korábbi igazgatási központjuk pusztulása nem vonta maga után tisztségük megszűnését. így a győri káptalanban előbb-utóbb fel kellett volna tűnnie egy vasvári főesperes-kanonoknak, ami azonban sohasem történt meg, és így valószínű, hogy a társaskáptalani prépost már jóval a tatárjárás előtt betöltötte az archidiaconatust, pontosabban fogalmazva: káptalani vezető tisztsége a prépostság alapításától kezdve összekapcsolódott a főesperesivel, hiszen annak alapjain jött létre. Második példánk a pozsegai prépostság. Pozsega kései megszállásü terület volt, területe előbb Baranya vármegyéhez tartozott. Létezik olyan állásfoglalás, amely a pécsi egyházmegye legkésőbb létrejött főesperességeként tekint Pozsegára, ahol a már létező társaskáptalan prépostja ragadta magához az esperesi tisztséget,7 5 de tekintélyes képviseletet nyert az ellenkező nézet is: a nagy kiterjedésű Baranya megyétől a 12. században függetlenedő pozsegai várban is kialakult egy főesperesség, amely bázisa lett a 12. század második felében valamelyik pécsi püspök jóvoltából megszülető, Pozsegavártól észak-északkeletre fekvő Szent Péter-prépostságnak, ahol a prépost tovább gyakorolta az archidiaconusi feladatkört.7 6 A fentiek (Pozsony, Vasvár) fényében e második magyarázat tűnik valószínűnek. Először 1217-ben említik a prépostot, amikor a pécsi székesegyházi prépost és káptalan ad ki oklevelet, a pozsegai főpapot itt a püspök után említik, őt a kisprépost-baranyai főesperes, majd további kanonokok (éneklőkanonok, főesperesek stb.) követik.7 7 Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a 13. század elején az időben előbb bírt főesperesi hivatala miatt még a pozsegai prépostot is a pécsi káptalan tagjának tekintették, miként a pozsonyi prépostot az esztergomiénak. A főesperesek hatalmi helyzete, anyagi viszonyai (részesedésük a tizedből, az egyházi felügyeletért járó cathedraticum, a bírói tevékenységükből befolyó jövedelmeik) kívánatossá tették e tisztség megszerzését más prépostoknak is. III. Béla antiochiai származású felesége, Chátillon Anna (t 1184) alapította a kalocsai egyházmegyében a hájszentlőrinci prépostságot. A helyi főpásztor joghatósága alatt álló társaskáptalant Ugrin érsek egyesítette a bodrogi főesperességgel, amelyhez Pecorari Jakab bíboros-püspök, pápai legátus, majd IX. Gergely pápa (1227-1241) jóváhagyását is megszerezte 1234-ben. Indoka a prépostság szerény anyagi helyzete volt, ezen akart segíteni az archidiaconatus hozzárendelésével.78 A prépostság és vezetőjének, a prépostnak a helyzete az egyesítés után hamar megszilárdulhatott, tekintélye megnövekedhetett, hiszen 1238-1240-75 Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 296. '6 Koszta László: A pozsegai káptalan tagjai a XIV század közepéig. Aetas 1991: 3-4. 40-58. (különösen 41-45.). 77 Árpádkori új okmánytár I-XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. XI. 153-154. '8 Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximam partem nondum edita ex tabulariis Vaticanis deprompta, collecta ac serie chronologica disposita ab Augustino Theiner I-n. Romae 1859-1860. I. 124-125.
