Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
tokban fizette ki a vérdíjat a lovagkirály hitvesének, aki azt a veszprémi püspökségnek adományozta. Miután így bizonyítékunk van a könyves király kora előttről a fehérvári főegyházban zajló ordáliákról, teljesen valószínűtlen, hogy a kálmáni dekrétum az ut-os törvényszöveg-változat létezése esetén ne az ekkor már igazolhatóan istenítéleti színhelyül szolgáló ottani társaskáptalant, a legjelentősebb magyarországi nem-püspöki egyházat,4 6 hanem Nyitrát és Pozsonyt hozta volna fel példának a nagyobb prépostságokra. A kutatás még nem gondolkodott el azon, hogy a tarcali zsinat 22. cikkelye mely nagyobb prépostságokra gondolhatott. 1100 körül még nem sok királyi társaskáptalan volt Magyarországon, és ezek hierarchiabéli és gazdasági helyzete sem határozható meg egykönnyen a gyötrő forráshiány miatt. Praepositura maiomak számított bizonyosan az 1018 után alapított fehérvári egyház, ahol mint láttuk, már Kálmán király ideje előtt is tartottak istenítéleti szertartást. Orseolo Péter király (1038-1041, 1044-1046) alapította az óbudai Szent Péter-prépostságot, de ennek státusa az alapító uralkodó elmarasztaló megítélése miatt all. században igen bizonytalan lehetett. Anyagi helyzetét Szent László király próbálta meg stabilizálni pénzjövedelem és halászati jog adományozásával, de igazán szilárd bevételei csak II. Géza (1141-1162) uralkodásának elején, 1148-ben lettek, és prépostjai is csak a 12. században kezdtek el jelentősebb szerepet játszani Magyarországon. Később több ízben (1196-1204, 1211) is istenítéleti színhely volt.47 A másik, a 11-12. század fordulóján bizonyosan létező királyi prépostság a titeli volt. A Szent Bölcsesség-társaskáptalant Szent László király és szintén 1095-ben elhunyt öccse, Lampert herceg alapították a Duna és a Tisza összefolyásánál. Lampert ide is temetkezhetett, de az intézmény fiatal mivolta miatt kérdéses, hogy 1100 körül már jelentősebb prépostságnak tekintették-e. Istenítélet tartásáról ebből az egyházból nem maradt fenn adat.4 8 László király még Váradon alapított társaskáptalant (1091 előtt), de uralkodásának végére a Körös-parti település már a Biharról áthelyezett püspökség központja lett, így nem számítható a nagyobb prépostságok közé.4 9 Nyitráról alább szólunk részletesen. Összegezve: a kálmáni rendelkezés Magyarországon az 1090-46 Deér József. Szent István székhelye. (Székesfehérvár és Aachen). Katolikus Szemle 23. (1971) 1-18.; Györffy György. István király és műve. Bp. 1977. 316-321.; Uő.: Történeti földrajz i. m. II. 363-382.; Kiss Gergely. A székesfehérvári prépostság egyházjogi helyzete a középkorban. Századok 141. (2007) 271-297. 47 Mályusz Elemér: Az V István-kori gesta. Bp. 1971. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 58.) 18-22.; Györffy György: Pest-Buda kialakulása. (Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig). Bp. 1997. 86-87., 94-96, 98, 103-109, 162-164, 204-207.; Uő.: Történeti földrajz i. m. IV 678-687. A budai egyház istenítéleti tevékenységére 1. Solymosi László: Guden magánoklevele másodlagos pecsétjének eredete. In: Uő: írásbeliség és társadalom i. m. 71-78. (különösen: 76, 31. sz. jegyz.) - A tanulmány első megjelenését 1. Veszprémi Történelmi Tár 1. (1989) 101-105. 48 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 718-719.; Koszta László: Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban. In: A középkori Dél-Alfóld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000. (Dél-Alföldi Évszázadok 13.) 41-80. (különösen: 49-50.). 49 Bunyitay Vincze: A váradi püspökök a püspökség alapításától 1566. évig. Nagyvárad 1883. (A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I.) 29-35.; Almási Tibor: Váradi püspökség 1. Váradi püspökség története. In: KMTL 712.
