Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
és II. Lajos királyok törvényeivel is.28 Véleményünk szerint a vitatott törvényhely kapcsán két megoldás lehetséges: az ut-ot Mossóczy egy olyan kéziratból vette, amelyet már nem ismerünk, vagy ő Javította ki" a szöveget, ahogy erre már Dedek Crescens Lajos is gondolt.2 9 A ma ismert kéziratok egyöntetű necnonváltozatát figyelembe véve mi is emellett szavazunk. Mossóczy 1562-1572 között nyitrai kanonok és püspöki helynök volt, 1582-től pedig az egyházmegye püspöke.3 0 Valószínűleg elfogadhatatlan volt számára, hogy püspökségét (és a korabeli főváros, Pozsony főegyházát) Kálmán törvénye sem egyházmegyének, sem nagyobb prépostságnak nem sorolta be, így módosított a dekrétum szövegén, amivel egy napjainkig tartó téves értelmezés alapjait teremtette meg. Mossóczy ut-os variánsa az egyre szaporodó Corpus Iuris-kiadásokon kívül még egy sor tekintélyes forráskiadványban megjelent. Péterffy Károly a törvénytárat követve adta ki így a magyarországi zsinatokat tárgyaló művében,31 majd a Péterffyt felhasználó Batthyány Ignác is ekképpen jelentette meg az egyházi törvényeket összegyűjtő nagy munkájában.3 2 Forráshivatkozás megjelölése nélkül ut-ot találunk a később a másik változat mellett érvelő Knauz Nándor esztergomi okmánytárában.3 3 Természetesen a kéziratokban található necnon-variáns is utat talált magának a kiadásokban. A Thuróczy-kódexet kiaknázó Endlicher László István,34 és a szövegkiadását a Thuróczy- és Ilosvaykódex alapján elkészítő Závodszky Levente3 5 is így adták ki a törvényhelyet. Teljesen félrevezető az 1899. évi, utolsó Corpus Iuris Hungarici-kiadás: abból az tűnik ki, mintha az Ilosvay-kódex az ut-ot, míg a Thuróczy-kódex a necnon-t tartalmazná,36 amivel a kutatást is alaposan megtévesztette.3 7 Az Árpád-kori törvények legújabb, Závodszkyn alapuló editiója természetesen necnon-t hoz.3 8 28 Iványi Béla: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Bp. 1926. 62., 66-67.; Illés József: Ünnepi beszéd a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350-ik évfordulóján. H. n. [Kecskemét] 1935.; Párniczky Mihály-Bátyka János: A magyar Corpus Juris. (Az első kiadások forrásai). Bp. 1936. (A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtörténeti Szemináriuma. Az Illés-szeminárium kiadványai 4.) 55. 29 Dedek C. L.: Pozsony vármegye i. m. 535-536. - Dedek erre a következtetésre a miénkénél jóval szűkebb forrásbázis alapján jutott, hiszen ő csak az alább tárgyalandó Endlicher-féle kiadást, illetve a Nádasdy-kódexet hozta fel bizonyítékul. 30 Iványi B.: Mossóczy Zakariás i. m. 25., 31. 31 Carolus Péterffy. Sacra concilia ecclesiae romano-catholicae in regno Hungáriáé celebrata ab anno Christi 1016 usque ad annum 1715 accedunt Regum Hungáriáé et Sedis Apostolicae Legatorum ... constitutiones ecclesiasticae I—II. Pozsony 1741-1742. I. 44. 12 Ignatius Batthyány. Leges ecclesiasticae regni Hungáriáé et provinciarum adiacentium I—III. Gyulafehérvár-Kolozsvár 1785-1827. I. 454. 33 Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. Collegit et edidit Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874-1924., IV. Ad edendum praeparaverunt Gabriel Dreska, Geysa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tiburcius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii-Budapestini 1999. (a továbbiakban: MES) I. 69. 34 Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana. Ed. Stephanus Ladislaus Endlicher. Sankt Gallen 1849. 363. 35 L. fentebb, az 1. sz. jegyz-ben. 36 L. fentebb, a 3. sz. jegyz-ben. 37 Sedivy, J.\ Az egyház a középkori Pozsonyban i. m. 103. 38 The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary (1000-1301). Transl. and ed. by J. M. Bak, Gy. Bónis, J. R. Sweeney. Bakersfield 1989. (Decreta Regni Mediaevalis Hungáriáé 1/1.) 27.
