Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315

tés született arról, hogy „az összes országlakos köteles bárkinek a ... Mátyás ki­rály halála óta elfoglalt birtokjogait László király urunk Budára való bevonulá­sától számított hüsz napon belül visszaadni azoknak, akiktől el lett foglalva, örök hűtlenség terhe alatt". Demeter arra hivatkozott, hogy a megadott húsz nap már régen (dudum) lejárt5 8 (egyébként csak négy nap telt el a bevonulás 20. napjától, augusztus 28-tól). Az országbíró ezért elrendelte Laki Kis felszólí­tását a javak visszaadására (idézésre azonban nem adott utasítást). Külön érde­kessége a forrásnak, hogy a szöveg két dekrétumra is hivatkozik: a felszólítást egy Esztergom megyei választott esküdtnek kellett elvégeznie, akinek a kikül­dését az országbíró az „új általános dekrétum" {generale novum decretuni) alapján kérte — ez Mátyás 1486. évi nagy törvénykönyvének 8. törvénycikkét jelentette59 —, míg a legújabb, azaz legutolsó (novissimum) általános dekrétum alatt nyilván az országnagyok 1490 júliusában, a csonthegyi ütközet, illetve Ulászló megválasztása után kibocsátott rendelkezéseit kell értenünk, amelyek közé, mint láttuk, a Korvin embereinek biztosított amnesztia is beletartozott.6 0 Az uralkodó a Farkashidán, július 31-én megerősített választási feltételek­ben arra is ígéretet tett, hogy gondoskodni fog a Mátyás király és Beatrix ki­rályné által tett jogtalan birtokfoglalások felülvizsgálatáról is.6 1 Bár nincs köz­vetlen bizonyítékunk arra, hogy a király Székesfehérvárott ezt az ígéretét is törvénybe foglalta, okvetlenül emellett szól az, hogy még a koronázó városban, szeptember 25-én megparancsolta a dalmát-horvát-szlavón bánnak, hogy a Mátyás által egykor a Bradács családtól elfoglalt és Bozsjákó várához csatolt Zágráb megyei birtokokat adassa vissza a régi tulajdonosoknak, ha jogaikat ér­vényesnek találja.6 2 Mindkét rendelkezést megtaláljuk a király 1492. évi, a feb­ruári országgyűlést követően kelt első dekrétumában is: a 2. cikkely a Mátyás, a királyné és bárki más által törvénytelenül elfoglalt javak — kivizsgálást követő — visszaadását rendeli el,6 3 míg a 14. cikkely részletesen, és a fentiekkel telje-1490. szept. 1.: ut universi regnicole bona et iura possessionaria aliorum quorumcunque a tempore obitus serenissimi principis condam domini Mathie regis felicis recordacionis indebite occu­pata intra viginti dierum spacia a die introitus prefati domini nostri regis Ladislai in hanc civitatem Budensem facti computando sub pena perpetue infidelitatis hiis, a quibus occupata fuissent, re­mittere deberent et resignare, conclusum extiterit et ordinatum - DF 209 006. Ez alapján persze el­képzelhető, hogy Bátori előbb említett, a garamszentbenedeki konventnek szóló, de teljes szövegében nem ismert megkeresése szintén szept. 1-én kelt, tehát benne még ez a korábbi formula szerepelt. 59 DRH 1458-1490. 271. Itt jegyzem meg, hogy az elkövetkező időszakban az oklevelekben gyakran hangsúlyozzák, hogy egyes hatalmaskodásokat Mátyás halála óta követtek el. Például 1491. jún. 30-án Forgács Péter arra panaszkodott, hogy „hiis retroactis temporibus, videlicet post mortem et decessum serenissimi condam domini Mathie regis" Perneszi Imre elfoglalta Somogy megyei birtokrészeit, ezek jövedelmét beszedte és ezzel neki ezer forint kárt okozott (DL 59 808., regesztája: Somogy Megye Múltjából 4. [1973] 2. sz.). Az ilyen típusú tiltakozásokat nyilván a fenti rendelet és annak a károsult számára előnyös szankciói ösztönözték. 01 1490. júl. 31.: Item quod bona et alia quecumque iura aliorum per prefatum quondam dominum Mathiam regem et reginalem maiestatem ac etiam per alios quoscunque male et preter viam iuris occupata visis et examinatis iuribus talium remittamus et faciamus etiam per alios remitti hiis, quorum extiterunt — DL 19 666. (a számtalan kiadás közül csak egyet idézek: Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. Bp. 1899. — a továbbiakban: CJH I. — 474.), vö. Kubinyi A.: A királyi tanács i. m. 65-66. 62 1490. szept. 25.: DL 32 853. 63 CJH I. 482.

Next

/
Oldalképek
Tartalom