Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
pett fel, és kijelentette, hogy a zágrábi egyház jogait minden eszközzel fenn fogja tartani, ne csodálkozzanak hát a szlavón nemesek, ha eközben nekik származik káruk. Ismét megparancsolta tehát, hogy a tizedet az előző esztendei megállapodás értelmében fizessék, egyben utasította a bánt, hogy erre akár javaik lefoglalásával is kényszerítse őket.24 3 Az ügy elég fontosnak látszott ahhoz, hogy egyetemlegesen tanácskozzanak felőle. 1486 november elején Megyericsén gyűltek össze a szlavón nemesek, ahol két zágrábi kanonok ismertette velük a király parancsát, amelyet a bán mindjárt át is írt számukra. A gyűlésről követeket küldtek az uralkodóhoz, akik ismertették a nemesek álláspontját. Erre abból következtethetünk, hogy a hónap végén Mátyás eggenburgi táborából már jóval mérsékeltebben, de igencsak fásultan nyilatkozott az ügyben. Rettenetesen elfáradt (vehementer jam defatigati sumpmus) a hosszú évek óta küzdő felek állandó kölcsönös vádaskodásaitól; ő hivatalból meg akarja védeni jogaikban az országlakosokat és az egyházakat is, de mindenekelőtt szeretne megszabadulni állandó vitáiktól és zaklatásaiktól (nosque ab eorum continuis querelis et infestacionibus liberare). Ezért Szapolyai Imre nádor vezetésével egy tekintélyes világiakból és egyháziakból álló bíróságot rendelt ki, amelynek megparancsolta, hogy Szent Mihály nyolcadán a felek teljhatalmú képviselőinek jelenlétében zárják le a vitát. Úgy rendelkezett, hogy amennyiben a püspök nem jelenne meg, vagy nem tartaná tiszteletben a döntést, a továbbiakban a szlavóniai nemesek mindig az 1485. évi megállapodás szerint fizessék a tizedet; ha viszont utóbbiak maradnának távol, akkor az az egyébként ismeretlen, és a nemesekre nézve nyilván kedvezőtlenebb, rendszer lép életbe, amelyet még Egervári László bán léptetett életbe a király parancsára.244 A kijelölt nyolcadon valóban megjelent Osvát püspök személyesen, a körösi és zágrábi nemesek nevében pedig Grebeni Hermanfi László alnádor tíz társával együtt, jellemzően valamennyien körösi birtokosok. A Szapolyai nádor vezette bíróság még kiegészült Nagylucsei Orbán kincstartóval, János váradi püspök titkos kancellárral, Györgyi Bodó Gáspárral és Lukács egri préposttal, de így is képtelen volt dönteni. Az ügy lezárását elhalasztották a király hazatértéig, addig pedig úgy rendelkeztek, hogy a tizedet a Dombrón egyebek mellett Hermanfi által készített és a felek által kölcsönösen megpecsételt regisztrum szerint kell fizetni.24 5 A király ekkor, úgy látszik, végképp türelmét vesztette, és a püspök mellé állt. 1487. szeptember 4-én Bécsújhelyről aulicusát, Szántai Zsigmondot küldte Szlavóniába, akinek ezúttal maga határozta meg, miképpen kell a tizedet kivetnie és behajtania. A fizetésre nemcsak birtokaik lefoglalásával, hanem minden más eszközzel kellett kényszerítenie a szlavón nemeseket; egyúttal felszólította őket, hogy ez ügyben „ne gyertek és ne is küldjetek hozzánk, mert ez végső és megmásíthatatlan akaratunk" (ad nos nec veniatis neque mittatis quoniam hec extrema et inconcussa voluntas nostra esi).246 A fenyegetés hatott. 1488 júliusá-243 DF 268 107. 244 DL 46 055. 245 DF 268 110. 246 DF 268 108.
