Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
letve érdektelenségét, a szlavón nemesek a gyakorlatban is képesek voltak érvényt szerezni két sarkalatos előjoguknak: az ítélőmester választásának és a vicebáni bírói pecsétek folyamatos ellenőrzésének. 1467-ben azonban újabb fordulat következett. Augusztusban a szlavón nemesség követei, nevezetesen (Bocskai) Vid zágrábi prépost és Gordovai Fáncs Frank Kecskeméten érték utói az erdélyi lázadás megfékezésére tartó Mátyás királyt, és megbízóik nevében elpanaszolták neki, hogy a Jakab-napi nyolcadon a vicebánok önhatalmúlag és a nemesek akarata és régi szabadsága ellenére elvették a pecsétjüket (tudniillik a nemesekét) az ítélőmestertől, és azt másnak adták; mire a nemesek, nehogy a szabadságaik csorbát szenvedjenek, otthagyták a törvényszéket, a vicebánok azonban ezzel mit sem törődve a törvényszéken maradó felek kérésére ítéleteket hoztak, és azok birtokában most javaikban háborgatják azokat, akik távozásuk miatt nem tudták megvédeni jogaikak.13 5 Mátyás ugyanaznap kelt másik okleveléből kiderül, hogy ki volt az a „más", akinek a vicebánok átadták a sigillum banatust: Korotnai János nádori ítélőmester.13 6 Feltételezik, hogy a szlavón nemesek akarata ellenére történt kinevezése közvetlenül a király műve volt,13 7 de ez kevéssé valószínű. Sokkal elképzelhetőbb, hogy a dolog mögött Korotnai földije, Laki Tuz János szlavón bán állt, aki talán a szlavón nemesség túlságosan kiterjedt szabadságainak megnyirbálásával gondolta megerősíteni báni hatalmát, és törekvése találkozott Mátyás céljaival. Azt sem szabad elfelejteni, hogy rokona, Osvát zágrábi püspök, mint láttuk, elkeseredett harcot folytatott a tartomány nemességével a püspöki tizedek ügyében, a Szlavóniában birtokokkal nem is rendelkező Korotnai ítélőmesteri kinevezése tehát egyfajta erődemonstráció is lehetett. A dolog azonban ennél bonyolultabbnak tűnik. Mátyás okleveléből kiderül, hogy Korotnai kinevezése a szlavón nemességet megosztotta,13 8 amiből elég világosan következik, hogy a kinevezést nem mindenki ellenezte. Ezt támasztja alá az is, hogy, mint maguk a szlavón követek bevallották, az ominózus törvényszékről nem mindenki távozott, hanem voltak, nem is kevesen, akik az új helyzet ellenére is alávetették magukat a vicebánok ítéletének. Az egész dolog legnagyobb furcsasága ugyanakkor az, hogy Korotnai puccsszerű elfogadtatását vicebánként az a két ember,jelesül Grebeni Hermanfi László és Szentléleki Adefi Miklós vitte véghez, akik két esztendővel korábban, ugyancsak a szlavón nemesség egyetemének nevében, az ítélőmester 135 1467: pridem tempore videlicet celebracionis octavarum festi beati Jacobi apostoli proxime preteriti dum vicebani ipsorum solito more judicia in causis inter eos motis facere debuissent, iidem vicebani proprio motu et preter voluntatem eorundem exponencium ac contra antiquam libertatem consuetudinemque eorum sigillum ipsorum a notario eiusdem regni nostri Sclavonie recepissent et contra libertates eorum alteri tradidissent, iidem vero exponentes previa racione ne libertás eorum sic comprimeretur ab huiusmodi judicio recessissent, iidem tamen vicebani in cunctis causis ad instanciam partis comparentis sentenciam qualitercumque tulissent vigore quarum nonnullus e medio eorundem in bonis ipsorum impedire niterentur in preiudicium jurium ipsorum non modicum - DF 268 087. (kiemelés tőlem -RT.). 136 Mátyás írja a szlavóniai nemesek panaszára, hogy mivel „magister Johannes de Korothna vir famosus et in hiis rebus peritus est, eum pro vestro notario habeatis qui sigillum teneat honore, modo, libertatibus et consuetudinibus vestris antiquis, quoniam vos in libertatibus vestris tenere volumus" - DF 268 085. 137 Bónis Gy.: Jogtudó i. m. 277. 138 1467: ex parte notarii vestri pro quo inter vos certe diferencie (!) fuissent - DF 268 085.