Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
A báni törvényszék irányítása olyannyira átment a vicebánok kezébe, hogy — akárcsak a királyi kúriában — kialakult a „báni különös jelenlét" mellett egyfajta „báni személyes jelenlét", amelyen a bán valóban személyesen ítélkezett. így például 1429-ben Ciliéi Herman bán Ciliiből utasította Szász Jánost, hogy a Prodavizi Ördög Miklós elleni perében Pál fordulásának ünnepén okleveleivel jelenjen meg előtte ubi protunc deo duce nostris in dominiis fuerimus constituti, hogy ítéletet tudjon hozni.107 Az ítéletre egyébként csak négy évvel később került sor, valóban a bán jelenlétében. 1445-ben Ciliéi Ulrik bán „más fontos ügyekkel lévén elfoglalva" utasította vicebánjait és a velük ülésező nemeseket, hogy helyette hozzanak ítéletet a Benedek zágrábi püspök és a várnemesek közötti tizedperben.10 8 Az ellenőrzés természetesen nem csúszott ki a bánok kezéből, hiszen amellett, hogy egyes, fontos esetekben sor került személyes ítélkezésükre,10 9 az uralkodóhoz hasonlóan állandóan maguknál tartott titkos pecsétjük révén bármikor beavatkozhattak a perfolyamba, és erre az egész század folyamán számtalan példát találunk.11 0 Mindez nem változtat a tényen, hogy a szlavón nemesség tömege, különösen pedig annak szegényebb része éppolyan ritkán „látta maga előtt" a bánt,11 1 mint a királyt, akinek hatalmát valójában a vicebánok közvetítették felé. Kivétel a katonai hatáskör maradt, amennyiben a tartomány védelmére mozgósított szlavón nemességet mindig a bán vezette. A nemesi felkelés azonban, akárcsak az ország más területein, folyamatosan vesztett jelentőségéből, és egyre inkább a mindenkori bán fizetett serege vette át a szerepét. pert a kúriába. Az összeférhetetlenség vádja egyébként, mint láttuk, Hermanfi László esetében is felmerült a Gorbonoki-perben. A Jagelló-korból 1. pl. Perényi Imre bán Budáról küldött parancsait Marócsai Ferenc ítélőmesternek (1513. jan. 17.: „rogamus vos ipsi Ladislao Alchy in causis suis si quas habebit in octavis contemplacione nostri penes justiciam suam auxilio esse velitis et debeatis"), ill. Battyányi Boldizsár vicebánnak (1513. jan. 18.: „in proxime futuris octavis in illo regno Sclavonie celebrandis [...] causas sororis et servitorum domini Colocensis tamquam nostras quantum justas esse cognoveritis commendatas habere et ipsi sorori ac servitoribus domini Colocensis in dictis causis auxilio esse debeatis" - DL 107 946/25.) Még egyértelműbb Grabarjai Beriszló Ferencnek a szlavón nemesség egyeteméhez 1514. februárjában küldött felszólítása, amelyben arra kéri őket, hogy ne vessék alá magukat Battyányi Boldizsár vicebán ítéletének: „Noverint tandem dominaciones vestre quod dominus Balthasar de Bathyan nobis est inimicus et habet causam ut non meretur nos adiudicare immo nec d. vestras et si qui sub judicio eiusdem litteras obtinuerint in vanum cedent et nullius vigoris erunt, ideo nullatenus judicio eiusdem astare volumus sed in presenciam regie maiestatis appellamus et coram sua maiestate juri astare volumus" - DL 104 298. 107 DL 43 774. 108 DF 231 154. 109 Személyesen bíráskodik például Ciliéi Ulrik Varasdon 1453. júl. végén, de egyéb fontos dolgokkal lévén elfoglalva, az ügyet „in sedem nostram judicialem sew judiciariam nostri scilicet ac nobilium regni [...] in presenciam" halasztja (DL 103 633.). 110 Vö. pl. DF 231 091. (Ciliéi Herman, Csáktornya); DL 106 972. (Tallóci Matkó, Verőce); DL 102 167. (Tuz János, Buda). Ciliéi Herman bán 1423. dec. 29-én Krapinán kelt okleveléről az átíró ispánok meg is mondják, hogy az „secreto suo sigillo" volt megerősítve (DF 231 044.). Ugyancsak a titkos pecsét alatt kelnek iktatóparancsok is, 1. pl. DL 35 952. (Tallóci Matkó, Pekrec); DF 231 219. (Ciliéi Ulrik, Cilii), DF 275 152. (uő., Cilii), DL 100 628. (uő. Znaim), DF 255 626. (uő., Cilii). Tallóci Matkó bán 1437. júliusában a csehországi Egerből „sub sigillo nostro nobiscum portabili" küld parancsot Körös megye hatóságának (DL 74 492.). 111 Vö. Mályusz E.: Magyar társadalom i. m. 347.
