Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
Teljesen egyértelmű a helyzet akkor, amikor a vicebánok, illetve ispánok a saját nevükben adnak ki bírói oklevelet.10 3 Felmerült azonban, és tudomásom szerint még senki nem cáfolta, hogy a bán személyes jelenlétére utaló formulák a valóságos helyzetet tükrözik, vagyis a bánok meglehetős gyakorisággal részt vettek a szlavóniai törvényszékeken.10 4 Túl azon, hogy egy ilyen feltételezés a 15. század első felének nagyhatalmú és politikailag igen aktív bánjainak ismeretében éppolyan valószínűtlen, mint a nádorok vagy országbírók esetében, rendelkezünk néhány olyan példával, amelyek kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy az ilyen formulák egyáltalán nem implikálják a bán személyes jelenlétét.10 5 Ezért az adatok fölösleges szaporítása nélkül nyugodtan leszögezhető, hogy a bán nevében kelt bírói oklevelek mögött, ha más körülmény nem mutatja személyes jelenlétét, minden esetben a vicebánokat (és velük együtt a szolgabírákat, valamint az ítélőmestereket) kell keresnünk.10 6 103 1390. március 9-én Pócs-fi Péter mester vicebán, körösi ispán és a szolgabírák „nobilium regni nobiscum pro tribunali sedencium moderativo inducti consilio" hatalmaskodás miatt fej- és jószágvesztést ítélnek, és az ítéletről függő pecsétjeikkel megerősített privilegiális oklevelet állítanak ki (Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae XVII. Edidit Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium. Collegit Tadija Smiciklas. Zagreb 1981. 266-272.) 1393-ben a Márton-napi nyolcadon Tamás mester vikárius és vicebán, körösi ispán és a szolgabírák „nobilium regni moderativo inductus consilio" bírói hatalmuknál fogva ítélnek vissza egy birtokot, és erről ugyancsak függőpecsétjeikkel megerősített privilegiális oklevelet állítanak ki (uo. 560-564.) 1446-ban a vízkereszti nyolcadon Bikszádi György és Szobocsinai Ciráki Tamás vicebánok „unacum regni nobilibus pro faciendo moderativo judicio causantibus in sede nostra judiciaria sedentibus", igaz, kifejezett báni parancsra, úgy ítélnek, hogy a kemléki várnemesek személyük után nem tartoznak tizedet fizetni a zágrábi püspöknek (DF 233 120.). 1453-ban a György-napi oktáván Vitovec János vicebán a szlavón nemesség egyetemével „pro faciendo moderativo judicio causando in [...] sede judiciaria Crisiensi [...] constitutus" birtokpert tárgyal (DL 14 681.). 104 Mályusz Elemér-. A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája. In: Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszáz éves fordulójára I—II. Szerk. Lukinich Imre. B. 1940. I. 379. (és uo. 223. sz. jegyz.). 105 1427 m áj. 12-én Ciliéi Herman bán Körösön „ítélkezik" (unacum regni nobilibus pro faciendo moderativo judicio causantibus in sede nostra judiciaria sedentibus - DL 100 440.), máj. 18-án Zágrábban (DF 231 072.), mindkét oklevélen a vicebánok pecsétjei, de ugyanezen a napon „commissio propria domini comitis" kancelláriai jegyzettel Krapináról küld parancsot a vicebánjainak (DL 32 843.). 1443. aug. 5-én Tallóci Matkó bán „unacum regni nobilibus pro faciendo moderativo judicio causantibus in sede nostra judiciaria", vagyis Körösön ítélkezik, de ugyanezen a napon Csázmáról küld parancsot vicebánjainak, mert az egyik peres fél „non hie coram nobis sed in sede judiciaria Crisiensi coram nobis videlicet vicebanis nostris et comitibus ac judicibus nobilium comitatus Crisiensis" akarja bemutatni okleveleit. A bán (!) „unacum [...] nobilibus" oklevélbemutatást rendel, de az oklevélen a vicebánok pecsétjei vannak (DL 44 351., vö. DL 102 096. - A kiemelések tőlem származnak, P T.). 1453 májusában, ugyanazon a nyolcadon, amelyen Vitovec János vicebán említett oklevele kelt, csak egy héttel később, Ciliéi Ulrik szlavón bán nevében „nobis [...] unacum regni nobilibus pro faciendo moderativo judicio causantibus in sede nostra judiciaria sedentibus" is kel oklevél, holott biztosan tudható, hogy Ciliéi ebben az időpontban Bécsben tartózkodik (DL 14 682. és vö. DL 55 538.). Az adatok tetszés szerint szaporíthatóak. 106 Mátyás 1467. évi, alább még elemzendő oklevele szerint a szlavón nemesek akkor szenvedtek jogtalanságot, amikor „tempore [...] celebracionis octavarum festi beati Jacobi apostoli proxime preteriti [...] vicebani ipsorum solito more judicia in causis inter eos motis facere debuissent" (DF 268 087.). 1477. máj. 15-én, vagyis a György-napi nyolcadon Egervári László bán előtt Desnicei Kapitánfi András perbe akarja fogni Grebeni Hermanfi Lászlót és társait, akiknek ügyvédje azzal utasítja vissza a keresetet, hogy „prefatus egregius Andreas Capitanfy (nunc) honore vicebanatus dicti regni Sclavonie fungi dinoscitur ex eoque idem Andreas Capitanfy causa in eadem actor et judex simul esse non posset nec valieret (!)", mire a bán annak rendje és módja szerint át is teszi a
