Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
képviselte. Az egész ügyről jellemzően a zágrábi káptalan panaszából értesülünk, mely szerint az adószedők emberei kifosztották a káptalan két birtokát; a vád alól Hermanfi László a körösi Szent Kereszt templomban esküvel volt kénytelen tisztázni magát.8 9 A következő év májusában került sor Hermanfi László első ismert budai útjára.9 0 Ekkor sógorával, Szentléleki Adefi Miklóssal együtt a szlavón nemesség egyetemének nevében és személyében járult a király elé, kérve, hogy „a nemesek említett egyetemét" és az egész szlavón regnum-ot kegyeskedjék megerősíteni ősi szabadságaiban és jogaiban. E szabadságok döntően jogi jellegűek voltak; a legfontosabb, alább még tárgyalandó pontjuk a szlavón ítélőmester választására és az autentikus báni pecsét használatára vonatkozott. A követek panasza szerint a bánok „valamennyi említett szokásjogukat elvetve, helyettük újat vezettek be, és a régiekből kizárva tartják őket".9 1 A követség idejében még Szapolyai Imre és Újlaki Miklós voltak a bánok, sőt, a jelek szerint éppen ezidőtájt került sor Szapolyai leváltására. A két esemény nyilvánvalóan összefüggött, megalapozottan gondolhatjuk tehát, hogy Szapolyai volt az, aki rövid bánsága idején megpróbálta megkurtítani a szlavón nemesség szabadságait, leváltását pedig ugyanezen szabadságok megerősítésére használták ki.9 2 Szapolyai szlavóniai tevékenysége talán összefüggésben állt Mátyás koronázást követő reformjaival, s így nem nélkülözte a király jóváhagyását. Hogy Mátyás egy esztendővel később mégis megerősítette a szlavón nemesség kiváltságait, alighanem az átmenetileg újra intenzívebbé váló oszmán fenyegetéssel magyarázható. E fenyegetés enyhülésével, mint látni fogjuk, ismét napirendre került e kiváltságok korlátozása. 1466 fontos esztendő nemcsak Hermanfi László pályafutása, hanem a szlavón nemesség rendi öntudatának megerősödése szempontjából is. Ebben az évben kezdődött ugyanis az évtizedeken át váltakozó sikerrel folyó küzdelem a zágrábi püspökkel a tizedek ügyében. Talán helyesebb volna a „kiújult" szót használni, hiszen a püspök és a nemesség közötti vita ekkor már évszázados múltra tekintett vissza. A közvetlen probléma gyökere ugyanakkor mintegy harminc évvel korábbra nyúlt vissza, amikor Zsigmond világi kézre adta a zágrábi püspökség birtokait.9 3 A bő három évtized legnagyobb részében ugyan állt DL 107 576. - 1464-ben egyébként nem ez volt az utolsó adókivetés Szlavóniában. Az év őszén Mátyás Drina-menti táborában kérték a szlavón nemesség egyetemének követei, hogy a fehérvári országgyűlés határozataival ellentétben ne kelljen táborba szállniok, cserében füstönként fél forint rendkívüli adót, valamint a nyestbőradó kétszeres megfizetését ígérve. A király a kérést a nemesség nehézségeire tekintettel meghallgatta, és elrendelte, hogy a nyestbőradót egyszer a fél forinttal együtt, egyszer pedig a következő év február 26-ig kötelesek megfizetni (Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Coll. Kaprinay tomus LXIY 568-569.). 90 DL 33 418. (Pálóci László országbíró iktatóparancsa Hermanfi László és a nővére, Ilona javára. Buda, 1465. máj. 13.) IJ1 1465. máj. 10.: premissis libertatibus et consuetudinibus eorum antiquis ipsos uti non permitterent ymmo dimissis omnibus predictis consuetudinibus introducta quadam nova consuetudine tenerent eos extra priores - DF 268 083. (18. századi másolata: DL 16 200.). Szapolyai társa, Újlaki Miklós hosszú bánsága idején egyáltalán nem foglalkozott szlavón ügyekkel. 93 A dolog 1433-ban történt, 1. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak) Bp. 1996. I. 80. - A zágrábi egyházmegye mostoha tör-
