Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267

mezőnél végződő oszmán betörés alkalmával Szlavóniában és Horvátországban is mozgósítottak. Hatalmaskodások, birtokviták és e birtokvitákból kinőtt konfliktusok töb­bé-kevésbé sikeres elsimítása jellemezte Hermanfi László viszonyát a környékbeli középbirtokos nemességgel is. Legalábbis ezekről tájékoztatnak a fennmaradt ok­levelek. Hogy e viszony általában békés lehetett, és legalább annyira jellemezték jószomszédi poharazgatások, mint éjszakai rajtaütések, olyan elszórt utalások mu­tatják, mint a Hermanfi végrendeletében említett két aranyozott kupa, amelyek egyikét Décsei Rohfi Lászlótól, a másikat másik szomszédjától, Kapitánfi György­től vásárolta László úr.1 5 Mindez persze nem változtat a tényen, hogy egy-egy triviálisnak tűnő ügy is csúnyán elmérgesedhetett. A hatalmaskodások hátteré­ben, úgy tűnik, legtöbb esetben az erőszakos jobbágyköltöztetés, illetve annak megakadályozása állt. Az ilyen incidensek lefolyásáról egy váratlan helyen előbukkant forrás tá­jékoztat a leghívebben. Rómában a Poenitentiarius hivatala előtt Gatalóci Já­nos fia István adta elő, hogy fiatalkorában Grebeni Lászlónál szolgált nótárius­ként, amikor is ura megállapodást kötött egy másik úrral, akivel „addig igen nagy viszályai és ellentétei voltak". A megállapodás úgy szólt, hogy a további­akban egyik fél sem költözteti el a saját birtokára a másik fél jobbágyait. Gre­beni László ellenfele (aduersarius) azonban a megállapodással nem törődve, utasítást adott, hogy az egyik jobbágyot költöztessék át az ő birtokára. A terv­ről tudomást szerzett László úr, és azzal a paranccsal küldte familiárisait, köz­tük Gatalócit, az érintett faluba, hogy fegyveresen (armata manu) akadályoz­zák meg a jobbágy elköltöztetését, ha pedig a helyszínen találnák ellenfelének embereit, „kegyetlenül" (acriter) bánjanak el velük. így is történt, és a kialaku­ló csetepatéban (certamine) Grebeni László egy familiárisa meghalt, és mindkét oldalon többen megsebesültek.16 Az esetből csábító lenne arra következtetni, hogy a legtöbb hasonló megál­lapodás ugyanilyen véget ért. Hermanfi László gondosan megőrzött levéltárában több ilyen ügy nyoma is fennmaradt, de csak a Décsei Rohfiakkal kellett néhány hónapon belül kétszer is megegyeznie;1 7 Berstyanóci Tulberttel,1 8 Pándi Tiszai Imrével,1 9 Gordovai Fáncs Frankkal2 0 és Csernarekai Bedegei Gáspárral2 1 csupán egy-egy megállapodást kötött. Ugyanott őrződött meg Pocsaji Antal és Garignicai Pozsegai Miklós,2 2 illetve Desnicei Kapitánfi András és Szentgyörgyi Pósafi Be­nedek egyezsége is.2 3 Ez arra utal, hogy a középbirtokos nemesség a saját sorain belül többé-kevésbé sikeresen tudta rendezni a konfliktusok ezen fajtáját, ami érthető is, hiszen gyökeresen eltérő feltételeket aligha tudtak kínálni egymás 15 DL 107 608. lb Arehivio Segreto Vaticano, Sacra Poenitentieria Apostolica, Registra Matrimonialium et Diversorum, Vol. 17. 258 r/v. 17 DL 102 168, DL 103 705. 18 DL 100 728. 19 DL 102 169. 20 DL 103 723. 21 DL 103 827. 22 DL 103 769. 23 DL 102 194.

Next

/
Oldalképek
Tartalom