Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267

Nehezebb dolga volt a szomszédos vasmegyericsei uradalom egymást követő birtokosaival. Gyanítható, hogy az uradalomhoz tartozó Puhovc prédiumot még Marótitól kapta, amikor azonban Mátyás 1476-ban a Drágfiaknak adományozta Vasmegyericsét, az új birtokosok László úr pusztáját is elfoglalták.4 Drágfi Mik­lós és Bertalan 1476 szeptemberében kapta az uradalmat,5 és Hermanfi már október 21-én tiltakozni volt kénytelen a csázmai káptalan előtt.6 A vizsgálat után László úr éveken át pereskedett szomszédaival a bán előtt, két ítéletet is kieszközölt, de mire sikerült velük a megegyezés, a Drágfiak átmenetileg to­vábbadták az uradalmat a Paksiaknak.7 Utóbbiakkal hamarabb sikerült dűlőre jutni, és 1481-ben visszaadták a pusztát Hermanfinak.8 Amikor aztán Drágfi Bertalan 1489-ben kénytelen-kelletlen visszavette Vasmegyericsét, az újabb kon­fliktus megelőzésére május 21-én Budán megállapodást kötött László úrral és a vejével, amelyben kölcsönösen vállalták a törvénytelen jobbágyköltözések meg­akadályozását.9 Ugyancsak többször meggyűlt a baja a Szapolyaiak kővári várnagyával.10 1481-ben utóbbi, Kozori Demeter diák egyik familiárisa Hermanfi egy Vámhida tartozékain élő jobbágyát költöztette ura Bagyanovcz nevű birtokára,1 1 három évvel később ugyancsak az ő emberei Hermanfi kristallóci jobbágyain hatal­maskodtak, akik éppen Pekerszerdahelyre mentek esküt tenni.1 2 Lényegesen nagyobb kárt okozhatott két egymást követő hatalmaskodás a hetvenes évek végén. Előbb 1478. szeptember végén Újlaki Lőrinc herceg vonult Horvátor­szágból hazatérő nővére, Katalin fogadására, és visszatérőben mintegy kétszáz lovasukkal éppen László úr mezővárosában, Kristallócon szálltak meg; itt az­tán fizetés nélkül jól tartottak embereket és állatokat egyaránt.1 3 Csaknem egy esztendővel később, 1479 augusztusában Desnicei Kapitánfi István Korbáviai Károly gróf csapatai élén szállt meg Újudvaron, és okozott 400 forintnyi kárt.14 Utóbbi adat egyébként további bizonyíték amellett, hogy az 1479-ben Kenyér-4 DL 102 208. 5 DF 218 968. 6 DL 103 796. 7 DL 102 213., DL 103 840. . 8 DL 100 943. 9 DL 102 237. 10 Ez a Kővár minden bizonnyal a Pozsega megyei Kővárral azonos, s nem a Hévíz melletti Kő­várral, mint Csánki Dezső vélte (Csánki Dezső: Körösmegye a XV században. Bp. 1893. 45.). Ez utób­bit ugyanis 1476-ban Pozsegai Miklós felégette, és nem tudunk róla, hogy újjáépült volna, de arról sem, hogy a Szapolyaiak valaha bírták volna, vö. Engel Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a 15. században I—II. In: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket gondozta Csukovits Enikő. Bp. 2003. 67. (134. sz. jegyz.). 11 DL 103 861. 12 DL 104 564. 13 circa festum beati Michaelis archangeli proxime preteritum illustris Laurencius dux filius quondam Nicolai regis Bozne unacum gentibus suis obviam generöse domine Katherine sorori sue de regno Croacie exeunti venisset et cum suis ac dicte domine Katherine exercitibus pene ducentibus equitibus in opido prefati Ladislai exponentis Cristhallowcz vocato in comitatu Crisiensi existenti descensum fecisset, tunc ipse Laurencius dux ac homines et familiares sui ac prefate domine Kathe­rine sororis sue ab hominibus eiusdem Ladislai exponentis incolis videlicet et inhabitatoribus pre­dicti opidi Cristhallowcz absque aliquali solucione victualia eis et equis eorum sufficiencia recipissent et abstulissent - DL 103 839. 14 DL 102 201.

Next

/
Oldalképek
Tartalom