Századok – 2008
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Eötvös József öt levele 1849-ből és 1864-ből I/205
vidék birtokosa, s mint a bizottmány tagja, ez az ügy nagyon a szívemen fekszik, s megnyugvásomra szolgál Ont ennek képviselőjeként tudni.7 3 Mindazon anyagi visszásságokon, amelyektől ezen egyébként virágzó országrész szenved, csupán a tengerrel történő olcsó összeköttetés révén lehet segíteni, így azon befolyásnál fogva, amellyel Dél-Magyarország7 4 mezőgazdasági viszonyai az egész országra, sőt, a monarchia egészének prosperálására gyakorolnak; igen kívánatos volna, hogy azon vasútvonal kivitelezésénél, amelynek ezen szükségen segítenie kell, ne veszítsünk időt, s ezért fontosnak tartom, hogy ezen ügy a Reichsrathnak7 5 még ezen ülésszakában tárgyaltassék. - Miután azonban a tervezett hálózat anélkül is csupán szakaszonként építtethetik ki, nem látok akadályt arra nézve, hogy miért ne lehetne kiadni a végleges koncessziót és a kamatbiztosítást azokon szakaszokon, ahol az előmunkálatok készen és a tőke biztosítva van. Csupán az angol vállalkozóknak kell ez értelemben nyilatkozniuk. Nagyságod bizonnyal nagy szolgálatot tenne Magyarországnak, ha mindezt Drake úrnál és társainál keresztülvinné, miután ezáltal egyáltalán semminemű hátrány nem keletkezne, miután azon pillanatban, amikor egy társaság a Nagyvárad - Eszék - Sziszek vasútvonalra, valamint a Székesfehérvártól Zimonyig, azaz minden vasútvonalra, amelyek olcsón megépíthetők, megkapja a koncessziót és a kamatbiztosítást, egyetlen vállalkozás sem találtatik, amely a Sziszektől Fiúméig tartó drága vasútvonalra vállalkozna. Fogadja még egyszer köszönetemet jóakaratának bizonyságáért, amelyet legújabb írásának átküldése révén adott, s legyen bizonyos igazi nagyrabecsülésemről, amellyel maradok az Ön legodaadóbb Eötvöse Német nyelvű eredeti sk. tisztázat. Eredetije birtokomban. 73 A kurzivált rész az eredetiben piros irónnal aláhúzva. 74 Az eredetiben Niederungarn 75 Az osztrák Birodalmi Tanács. I. Ferenc József az 1860. október 20-án kibocsátott ún. Októberi Diploma kedvezőtlen fogadtatása miatt 1861. február 26-án uralkodói pátensben (az ún. Februári Pátensben) rendelte el, hogy a Habsburg-birodalom egyes tartományainak és országainak helyi országgyűlései fölé egy kétkamarás birodalmi parlamentet kell szervezni. A birodalmi parlament 343 főből állt volna, ebből Magyarországnak 85, Erdélynek 26, Horvátországnak 9, Csehországnak 54 hely jutott volna, a tőbbin az osztrák-német örökös tartományok osztoztak. A magyar fél azonban nem volt hajlandó képviselőket küldeni a Birodalmi Tanácsba, hanem az önálló magyar államiság és parlamentarizmus helyreállítását követelte.
