Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Janek István: Mindszenty József tevékenysége a felvidéki magyarok megmentéséért 1945-1947 között I/153

Benes 1943. decemberi moszkvai tárgyalásain állt elő először nyilvánosan a magyar lakosság Csehszlovákiából való kitelepítésének gondolatával.4 Akkor a moszkvai csehszlovák kommunista emigráció tagjaival még nem sikerült meg­egyezni a magyar kérdésről. A Klement Gottwald vezette moszkvai emigránsok nézeteiben 1944 közepe, illetve vége felé következett be változás. 1944. novem­ber 23-án a londoni csehszlovák emigráns kormány hivatalosan is megkereste a szövetséges nagyhatalmakat, hogy megszerezze hozzájárulásukat a magyar nemzetiségű lakosság kitelepítéséhez,5 ők azonban ekkor még nem foglaltak el egyértelmű álláspontot. A csehszlovák állam kormányprogramjának alapelveit, illetve annak a né­met- és magyarellenes cikkelyeit már 1944 végén 1945 elején kidolgozták, de szentesítésükhöz ki kellett várni a megfelelő pillanatot. 1945 februárjában a Gustáv Husák vezette szlovák kommunisták is egyre nyilvánvalóbban a magya­rok ellen fordultak, így a magyarkérdésben teljes egyetértésre jutottak a polgári pártokkal. A moszkvai csehszlovák kommunisták álláspontjának megváltozá­sát három alapvető okkal magyarázhatjuk. Az első: a párt attól tartott, ha nem veszi be programjába a németek és magyarok kitelepítését, azzal a csehszlová­kiai polgári pártokat juttatja politikai előnyhöz. A második okot a kommunis­ták politikai ambícióiban kell keresnünk: eszerint egy nemzeti kisebbség nél­küli államban sokkal könnyebb kormányozni, ráadásul Moszkva is támogatta a kelet-európai kisebbségek, azon belül is a német kisebbség felszámolását.6 Har­madik okként a szlovák lakosság föld utáni vágyát nevezhetjük meg: a háborús pusztítások miatt rengeteg szlovák földműves vált nincstelenné, az „ellenség és az árulók" földbirtokainak elkobzásáról s azok szétosztásával földhöz juthattak, illetve a korábban használt, kevéssé termékeny területekről gazdag földekre te­lepülhettek át, s mindezt a magyarok jogfosztásával a magyar lakosság rovásá­ra könnyen megvalósíthatták.7 Benes 1945. február 16-án tartott rádióbeszédében mondta el először nyíl­tan a magyarokkal és németekkel kapcsolatos terveit: „nemcsak a német, ha­nem a magyar kisebbséget is fel kívánják számolni", s a kérdés rendezéséig minden tartományt, ahol német vagy magyar lakosság lakik, kormánybiztosok és kormánymegbízottak fognak kormányozni, akiket — ellenállás esetén — a katonaság is támogat. A magyarokat és a németeket az államalkotásból kizáró program előirá­nyozta az 1938 után Csehszlovákiába települt vagy a többségi nemzetek elleni bűnökért elítélt polgárok azonnali kiutasítását. Benes 1945. április 3-án, a Cseh és Szlovák Nemzeti Front ülésén jelentette be, hogy a köztársaságot a két egyenjogú nemzet, a csehek és szlovákok közös államaként fogják felújítani.8 5 Juraj Purgat: Od Trianonu po Kosice. K mad'arskej otázke v Ceskoslovensku. Bratislava, Epocha, 1970. 206. 6 Moszkva tartott attól, hogy a jelentős számú kisebbség az ő érdekszférájában az ötödik had­oszlop szerepét töltheti be. 7 Karel Kaplan: Csehszlovákia igazi arca. Pozsony, Kalligram, 1993. 104. 8 Harc a hatalomért 1943-1948. Az európai népi demokratikus forradalmak válogatott doku­mentumai. 1-3. köt. Szerk. Borsiné Toldy Mária, Szokolay Katalin. Budapest, ELTE, 1979[-1980]. 2. köt. 115. 9 A kormányprogram teljes szövegét közli Polányi Imre: A szlovákiai magyarok helyzete 1944-1948. Dokumentumok. Pécs, JPTE, 1992. 11-25. A kormányprogrammal kapcsolatban 1. még

Next

/
Oldalképek
Tartalom