Századok – 2008
TÖRTÉNETI IRODALOM - Magdalena Lechowska: Wegrzy patrza na swa historie, 1945-2003 (Ism.: Lagzi Gábor) VI/1561
hogy menyire szerencsés döntés volt ezeknek az apparátusi értekezleteknek a közlése, mennyire segítenek a politikai folyamatok rekonstrukciójában. Mint ahogy igen fontos szerepet játszanak ebben a meglehetősen nagy terjedelmű előterjesztések publikálása és egy olyan jegyzetelési szempont, amely következetesen feltárja a budapesti és központi döntések közötti kapcsolatokat. Ebből érzékelhető, hogy Marosán a fontosabbnak ítélt budapesti ügyeket legalább az országos központi Titkárság elé akarta vinni, más kérdés, hogy ez csak félig meddig sikerült még neki is. A két kötet függeléke alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az MSZMP jegyzőkönyvi kötetei közül ez rendelkezik a legbővebb dokumentációval elsősorban a részben kinevezésekhez, részben fegyelmi döntésekhez készült személyi előterjesztések közlése miatt, amelyet még egyetlen kötet sem szerepeltetett, hiszen személyiségi jogokat érintő adatok is lehetnek bennük. Mindazonáltal most szélesebb közönség előtt is feltárul ez a műfaj a maga sajátosságaival és korhűségével és ennek csak örülhetünk. A függelékben szereplő összesen 47 dokumentum ezen kívül a legkülönfélébb anyagokat tartalmazza, a hosszadalmas politikai helyzetelemzésektől, különböző pártstatisztikákon át, a névsorokig, rövid javaslatokig. Alig kétséges, hogy egyik sem érdektelen, mégis kiemelném az 1957. március 13-án elfogadott hatásköri listát, amely a fővárosi elit történeti-szociológiai vizsgálatához egyik kiinduló dokumentum. Ezt egészíti ki az 1957. május 27-i vállalatvezetői hatásköri lista, amely az egyik fődokumentum mellékleteként került a második kötetbe. A második kötet végén egy bőséges, de nem teljes életrajzgyűjteményt kapunk. Ez ma máigyakori része a dokumentumköteteknek. Szerencsére a kis életrajzokat nem jegyzetben hozzák a szerzők, így jól hozzáférhetők. Az MSZMP ideiglenes vezető testületi jegyzőkönyvei I-IV kötetben még azzal az igénnyel lépett fel a Balogh Sándor vezette szerzőgárda, hogy az összes nevet annotálja. A titkársági jegyzőkönyveket tartalmazó ötödik kötetben azonban olyan mennyiségű kevéssé vagy teljesen ismeretlen szereplővel találták az akkori szerkesztők magunkat szembe, hogy az életrajzi adatok összeállítása kilátástalannak tűnt, ennek következtében ezt a maximalista követelményt nem tudták teljesíteni. Ezúttal dicséretes, hogy a két szerző igyekezett a közismert nevek (Hitler, Horthy, Kádár, Hruscsov stb.) mellett a fővárosi politikai élet szereplőinek egy köréről életrajzot írni. A történész olvasó elsősorban ezekért mondhat köszönetet. A második kötet végén rövidítés, irodalom, forrás-, és a fontosabb jogszabályok jegyzéke is megtalálható. Összességében értékes kiadvánnyal gazdagodott történeti irodalmunk. Budapest Főváros Levéltárának azonban ezzel együtt döntene kell az MDP és az MSZMP budapesti vezető szervei teljes levéltári anyaga megjelentetésének a kérdéséről. A szerzők bevezetőjükben kilátásba helyezik a folytatást, az MSZMP kerületi és a nagyobb üzemi ideiglenes intéző bizottságai jegyzőkönyveinek kiadását. Az ideiglenesség néhány izgalmas hónapja után azonban ott van közel negyven esztendő hatalmas irategyüttese. Talán mégis a Magyar Országos Levéltár megoldását kellene követni. Feitl István Magdalena Lechowska WÍJGRZY PATRZA NA SWA HISTORIE}, 1945-2003 Wydawnictwo TRIO, Warszawa, 2004. 236 o. A MAGYAROK A SAJÁT TÖRTÉNELMÜKRE PILLANTANAK 1945-2003 A Varsói Egyetemen magyar szakot végzett Fiatal lengyel kutató nehéz, de egyben hálás feladatra vállalkozott: bemutatja a lengyel olvasónak, hogyan látják, láttatják a magyarok a saját 20. századi történelmüket. A lengyel olvasó és a magyar recenzens szerencséjére Magdalena Lechowska ugyan szimpátiával tekint a témájára, könyve ugyanakkor úgy illeszkedik a hagyományosnak mondható magyar-lengyel barátság nyomvonalába, hogy elfogulatlanul mutatja be a modern magyar történelem kiválasztott eseményeit. A könyv hiánypótlónak mondható, hiszen a lengyel historiográfia — a széles kutatóbázis, intézményi háttér és komoly módszertani felkészültség ellenére — nem „termelt ki magából" hasonló jellegű munkát. Pedig ismerve a lengyelországi szellemi élet immáron hagyományosnak mondható érdeklődését, elkötelezettségét a közép-európai ügyek iránt, bizton állítható, hogy a Visztula partján sokkal több magyar tematikájú könyv, tanulmány is érdeklődésre tarthatna számot. A kötet hat fejezetből áll (Szent István, a magyar államalapító; A korona; Horthy Miklós; A Rajk-per — tegnap és ma; Az 1956-os forradalom; Történelmi emlékezet — a kommunizmustól a
