Századok – 2008
MŰHELY - Germuska Pál: Szovjet tanácsadók magyar hadiipari vállalatoknál az 1950-es években VI/1465
A magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 1948. február 18-i aláírását követően Moszkvában folytatott tárgyalásokon Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes — egyebek mellett — megegyezett a szovjet vezérkar vezetőivel, hogy a hadsereg fejlesztésének segítésére 8 szaktanácsadót küldenek Magyarországra. A katonai tanácsadók első 8 fős csoportja 1948. október l-jén meg is érkezett Budapestre, a Honvédelmi Minisztériumba (HM) J. M. Prokofjev vezérőrnagy vezetésével.14 Az MDP KV Titkársága november 4-én hozzájárult, hogy a HM kérjen — a „mostani specialistákon kívül" — 30-40 kiképző tisztet a Szovjetunióból.1 5 Majd az MDP Államvédelmi Bizottsága november 17-én jóváhagyta a HM javaslatát újabb szovjet katonai szakértők (28 törzstiszt és 3 főtiszt) kérésére.1 6 1949-ben e döntések nyomán összesen 46 újabb katonai tanácsadó érkezett, jogi státusukról, hatáskörükről vagy a nekik járó javadalmazásról és ellátásról azonban kormányközi egyezmény nem rendelkezett.1 7 Létszámuk később tovább nőtt, az 1956-ban készült Katonai Tanácsadók Jegyzéke 82 szolgálatot teljesítő szovjet tisztet sorolt fel a Magyar Néphadsereg Vezérkaránál, csapatainál és tanintézeteinél.1 8 A hadiipari tanácsadók a második szakaszban érkeztek, az első civil szakemberekkel egy időben. A civil tanácsadók tömeges behívására 1951 nyarán került sor: az MDP KV Titkársága június SO-án 34 szovjet gazdasági, pénzügyi, egészségügyi, oktatási és művelődési szakember meghívásáról döntött, akiket 16 minisztériumban és központi hivatalban (tervhivatal, statisztikai hivatal stb.) kívántak egy évig foglalkoztatni. A kérésben a bányamérnökön és olajipari szakértőn, geológuson és statisztikuson kívül szerepelt balettmester, testnevelő, középiskolai tanár és általános iskolai tanítók meghívása is.1 9 Az MDP KV Titkársága a már itt dolgozó tanácsadók közül többet is kitüntetésre terjesztett fel 1951 második felében: kohászati szakembereket a diósgyőri és az ózdi kohók átépítésének meggyorsításáért,2 0 egy textilipari mérnököt a szovjet gyártási szabványok megismertetéséért,2 1 valamint egy gyapottermelési szakértőt a növény magyarországi meghonosításáért.2 2 Úgy tűnik azonban, hogy amíg a politikai és katonai tanácsadók szinte maradéktalanul elérték céljaikat, addig a harmadik szakaszban érkezett szov-14 Okuáth Imre: Bástya a béke frontján. Magyar haderő és katonapolitika 1945-1956. Budapest, Aquila, 1998. 150-151. 15 MOL, M-KS, 276. f, 54. csop, 16. ő. e, 5. 16 MOL, M-KS, 276. f, 84. csop, 12. ő. e. Az előterjesztésből kiderül, hogy az igénylést eleve a szovjet főtanácsadóval megbeszélve állították össze. Tanulságos a javaslat azon megjegyzése, miszerint „a Szovjet Főtanácsadónak az volt a véleménye, hogy a jelenlegi létszámviszonyokhoz a kérésben felvetett igénylések teljesen elegendőek, nagyobb létszámú tanácsadó nem lenne kellőképpen kihasználható". L. uo. 12. 17 Okuáth Imre: i. m. 163. 18 Nagy Tamás: Fordulattól - forradalomig. A Magyar Dolgozók Pártja katonapolitikája 1948-1956. Ph. D. disszertáció. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2003. 69. 19 MOL, M-KS, 276. f, 54. csop, 149. ő. e, 2-3, 21-23. 20 Uo. 156. ő. e, 5, 51-54. 21 Uo. 158. ő. e, 7, 75-76. 22 Uo. 171. ő. e, 7, 65.
