Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
rense szerint az amerikaiak „hülyeségein" Isztambulban kellett segíteni, azonban úgy látta, hogy valójában a britek is csak „cinikus" álláspontjuk miatt kívánták Kállay törekvéseit akadályozni, nehogy konzervatív vonalak — például a Vatikán és a Habsburgok — segítségével, az amerikaiakkal kezdjen tárgyalni. Az amerikaiak néha hitegetően nyilatkoztak és lényegileg a wait and see álláspontjára helyezkedtek, míg a britek keményebb álláspontot hangoztattak. Pálóczi-Horváth igyekezett elérni felettesein keresztül, hogy a londoni BBC „konstruktívabb vonalat" képviseljen isztambuli erőfeszítéseik szempontjából, vagyis „keményebb hangon beszéljen Magyarországhoz". Az 1943. augusztus végéig eltelt hónapok fő feladata Pálóczi-Horváth számára az volt, hogy Kállayék „mindenhonnan és minden módon olyan információt és tanácsot kapjanak, olyan helyzetképet lássanak, ami minél előbb cselekvésre ösztönzi őket".82 Július 29-én, Mussolini bukása után, Kállaynak a kormánypárt klubnapján adott helyzetértékelése szerint Magyarország még nem volt abban a helyzetben, hogy egy radikális fordulatból hasznot húzhasson, az országból ugyanis szerinte hiányzott az „átállási rugalmasság".8 3 Borúlátása ellenére arra is számított, hogy a kiugrást esetleg rövidesen végre kell hajtania. A Kállay-kormány titkos kapcsolatokba beavatott „belső kabinetje" 1943. augusztus 27-én ülést tartott, amelyen döntést hoztak Veress László felhatalmazásáról. Ujváry Dezső isztambuli főkonzul és Veress közreműködésével egyeztetések kezdődtek, miután az SOE útján közölték az ankarai brit nagykövettel, hogy Magyarország elvben elfogadta a feltétel nélküli megadás formuláját. Ezzel egyidejűleg, 1943. augusztus végén, az olasz kapituláció előkészítése is befejezéshez közeledett. A britek nagy jelentőségűnek tartották volna a magyar kiválást, de segítséget nem tudtak nyújtani annak végrehajtásához.8 4 A Magyar Elet Pártja augusztusi újabb klubnapján Kállay dodonai szófordulatokkal tűzdelt beszédet tartott, amelyben kitartásra buzdított a németek mellett. Eközben Giacomo Carboni85 vezérőrnagy, az angolszászokkal folytatott olasz fegyverszüneti tárgyalások egyik kulcsfigurája, a budapesti olasz katonai attasé útján kapcsolatba lépett Ujszászy Istvánnal, az egyidejű kiugrás előkészítése érdekében. Kállay és a magyar diplomácia azonnal reagált. A tervek szerint szeptember elején Ujszászy Rómába repült volna, az utazásával kapcsolatos egyeztetések angol-amerikai, olasz és magyar részről meg is történtek, de addigra a Wehrmacht megszállta az Örök Várost. Berlinben október elején rendelkeztek már az olasz-magyar kiugrási előkészületekre utaló értesülésekkel, amelyeket az SS által Rómában megszerzett olasz diplomáciai dokumentumok támasztottak alá. A Róma és Berlin között továbbított német rádióüzeneteket a britek megfejtették, így a Magyarországgal szembeni német gyanakvással is tisztában lehettek.86 82 Pálóczi-Horváth életrajza. ÁBTL, 3.2.4., K-1629/1, 130. 83 A szakadék szélén... I. m., 2. sz. tájékoztató (1943. július 29.). (33-36.) 84 Pálóczi-Horváth tanulmánya. ÁBTL, 3.2.5., 0-8-028, 395-401.; Magyar-brit titkos tárgyalások... i. m., 59-65., ill. 56-61. és 63-64. sz. irat (230-238.), Kállay Miklós: i. m., II. köt., 130-131., Szegedy-Maszák Aladár: i. m., II. köt., 197-199. 85 Giacomo Carboni (1889-1973) olasz tábornok. 1943 augusztusában kinevezték az olasz katonai hírszerzés (Servizio Informazioni Militare) vezetőjévé. Lisszabonban tárgyalt az angolszászokkal. 86 Vallomások a holtak házából... I. m., 219.; Shlomo Aronson: Hitler, the Allies, and the Jews. Cambridge, Cambridge University Press, 2004. 182.
