Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
ban időként bekövetkezett torlódások miatt nem lehetett kielégítő. Az elosztó szervezet akadozó működése miatt egyes székelyföldi települések napokig világítás nélkül maradtak. A katonai közigazgatás a nyersolajhiányra való tekintettel a legnagyobb takarékosságot és a rendelkezésre álló készletek igazságos elosztását tartotta szem előtt, az üzemeket pedig arra szorította, hogy berendezéseiket a megváltozott körülményeknek megfelelően alakítsák át. A pakuratüzelésű kazánoknak és dízelmotoroknak barnaszén és fatüzelésre való átalakítása novemberben már több üzemben folyamatban volt.6 2 A jelentősebb észak-erdélyi vállalatokat — széleskörű felülvizsgálatuk után — honvédelmi megrendelésekkel látták el. Miután 80%-ban zsidó, 15%-ban pedig román tulajdonosok kezén voltak,6 3 az akkori „államérdekeknek" megfelelő átszervezésük hosszadalmas folyamatnak ígérkezett. Fokozottabb bevonásuk a közszállításokba ugyanis már az érvényben lévő első és második zsidótörvény rendelkezéseibe ütközött. A sepsiszentgyörgyi textilművek például „kb. másfélezer székely munkást foglalkoztat, azonban kizárólag zsidó befolyás és vezetés alatt áll, sőt Vezérkar főnöke hadiipari csoportjának közlése szerint a gyár vezetősége ellen a katonai közigazgatás szervei részéről árucsempészet és sabotage miatt eljárás helyeztetett folyamatba. így áll a helyezet a Székelyföld egyik legnagyobb ipari üzeménél, amelynek magyar munkásait foglalkoztatni szeretnénk, viszont zsidó vezetőségének magatartása miatt közszállításokban nem részesíthetjük." - olvasható az Erdélyi Magyar Népközösségtől a Honvédelmi Minisztérium 17/a. osztályához 1940. novemberében beérkezett bizalmas jelentésben.64 A katonai közigazgatás tevékenységét meghatározó Utasítás szerint az erdélyi ipari és bányaüzemek élén leginkább „államhű vezetőket", „ártalmatlannak tartott regátbeli szakembereket", illetve szükség esetén „az üzem régi és megfelelő szakértelemmel rendelkező megbízható alkalmazottait" kellett foglalkoztatni.6 5 Amint azt már említettük, amennyiben az üzemvezetést megbízhatatlannak és alkalmatlannak minősítették, a katonai közigazgatás szervei hatósági vezetőket rendelhettek ki helyükre. A hadiüzemmé nyilvánított 282 erdélyi üzem közül november 9-én csupán 60 vállalat tulajdonosának rendelkezési és képviseleti jogosultsága szünetelt, s 53 hatósági vezetőt rendeltek ki hozzájuk.6 6 A visszatért terület katonai megszállása után a gazdaság vérkeringésének működtetésére a Honvéd Vezérkar főnöke elrendelte a lejre szóló bankjegyek pengőre történő átváltását, melyet az alábbi hirdetmény útján hoztak a lakosság tudomására: „A pengőérték törvényes fizetőeszközei mellett egyelőre a leura szóló 62 A Honvéd Vezérkar főnöke hadiipari csoportjának 1940. október havi helyzetjelentése az észak-erdélyi hadiüzemekről. (Kolozsvár, 1940. november 9.) HL, HM, 3252. es., Ein. III. Csoportfőnökség, 66563/1940. sz. 63 Uo. 64 „A székelyföldi ipar nehézségei." HL, HM, 3253. es., Ein. III. Csoportfőnökség, 114081/1940. sz. 65 Utasítás... I. m. 64. 66 A Honvéd Vezérkar főnöke hadiipari csoportjának 1940. október havi helyzetjelentése az észak-erdélyi hadiüzemekről. (Kolozsvár, 1940. november 9.) HL, HM, 3252. es., Ein. III. Csoportfőnökség, 66563/1940. sz.
