Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
járási katonai parancsnokot felszólított arra, hogy „folyamatba tett további birtokba helyezéseket haladéktalanul szüntesse meg, s a görögkeleti és görög katolikus egyházak részére a román földreform során juttatott földeknek az eredeti tulajdonosok részére leendő földvisszaadása kérdéseit hagyja az életbelépő polgári közigazgatásra, azaz a már megtörtént birtokbaadásokat hagyja érvényben változatlanul, a folyamatba levőket, s a még szándékolt birtokbaadásokat pedig szüntesse azonnal meg".5 3 Megműveletlenül maradt földeknek román nemzetiségűek általi igénylése esetén a katonai közigazgatási parancsnokoknak az alábbiak szerint kellett eljárniuk: „Román ajkú egyének kizárólag a teljesen román lakosságú községekben kaphatnak bérletet, akkor, ha nemzetiségük tekintetében különösebb kifogás személyüket illetőleg nem emelhető."5 4 Az ipar területén a katonai közigazgatás legfontosabb feladata az ipari és bányaüzemek termelésének fenntartása, illetve iijraindítása volt. A legtöbb gyár és üzem — az értékesítési lehetőségeket nem érezvén biztosítottnak — a honvédség bevonulásakor vagy megszüntette, vagy meg akarta szüntetni termelését. Elsősorban a piacok elvesztésében, az anyaországi olcsóbb árakban, illetve a román területen maradt megrendelőikhez történő szállítások várható akadályaiban látták a nehézségeket. A visszatért területen levő ipari vállalatok zömének jelentős kintlévősége maradt Romániában - részben a román állammal, részben a román közületekkel, részben pedig magánvállalatokkal szemben. Ez roppant kedvezőtlenül éreztette hatását a vállalatok üzleti tevékenységében. A legtöbb vállalatnál a forgótőke előteremtése súlyos gondokat okozott. Az egeres-völgyi kőszénbánya csak azáltal tudta termelését folytatni, hogy a katonai közigazgatás szervei 7000 pengőt bocsátottak rendelkezésére a munkabérek kifizetésére addig, amíg az így felvett munkások segítségével kitermelt szenet értékesítve pénzhez juthatott.5 5 Pénzbeli segítségben elsősorban azok a vállalatok részesülhettek, melyektől remélni lehetett, hogy ezt az előleget vissza is tudják fizetni. Az észak-erdélyi ipari vállalatok megsegítése céljából a Honvédelmi Minisztérium a Fővezérség hadiipari csoportfőnöke részére összesen 1 millió pengő hitelkeretet engedélyezett. Ez az összeg általában az első havi munkabérek és az első havi nyersanyagköltségek fedezésére szolgált. Visszatérítendő előleget szinte kizárólag az a 282 vállalat kapott, melyeket a katonai közigazgatás hadiüzemmé nyilvánított s melyekhez — szükség esetén — hatósági vezetőket 53 ANDJM, PJM, CM 1940, dosar 18, fila 10. A román agrárreform során kisajátított ingatlanoknak volt tulajdonosai részére történt esetenkénti s feltehetően végleges érvényű visszaadásaira utal Papp József fővezérségi kormánymegbízott is Teleki Pálhoz írt 1940. december 17-i jelentésében: „Voltak olyan katonai parancsnokok, akik a városoktól, vagy egyházaktól az agrárreform során kisajátított ingatlanoknak a városok és egyházak részére leendő visszaadását rendelték el és hajtották -állítólag végre. (pl. Szatmáron)" MOL, K 53, 1. dob., I. tétel, 561/1940. sz. 54 A Maros-Torda vármegyei katonai közigazgatási parancsnokság rendelkezése az „állami és közületi vagyonok zár alá helyezése és további hasznosítása tárgyában" (Marosvásárhely, 1940. szeptember 28.). ANDJM, PJM, CM 1940, document 412, fila 4-6. 55 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége feljegyzése a visszatért kelet-magyarországi és erdélyi területek gyáriparának — sürgős kormányzati intézkedést kívánó — kérdéseiről (1940. október 8.) MOL, Külügyminisztérium, Gazdaságpolitikai Osztály iratai (K 69), 732. cs., 1940-XI-a-l. dosszié - Románia.
