Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
kán kerültek a közgyűlés napirendjére. Az 1921. évi február 16-án a Wolff-párt kezdeményezésére a közgyűlés állást foglalt a „destruktív" sajtó — nevezetesen Az Est, a Világ, a Pesti Napló, a Magyarország és a Népszava — „nemzetromboló" munkája ellen és kimondotta, hogy „a keresztény nemzeti társadalmi szervezeteknek az ezen és más destruktív irányú lapok bojkott alá helyezésére vonatkozó mozgalmához maga is csatlakozik." A határozatot állásfoglalás végett megküldték a társ-törvényhatóságoknak is.10 4 Ugyanekkor határozatilag javasolták a kormánynak, hogy a „szabadkőművesség nemzet- és hazaellenes tevékenysége" meggátlása érdekében minden engedmény nélkül továbbra is tartsa hatályban a páholyok feloszlatásáról hozott intézkedéseit. Ezt a határozatot is megküldték a többi törvényhatóságnak.10 5 Az 1921. szeptember 16-i közgyűlés Csilléry András hosszasan indokolt javaslatára határozatban biztosította támogatásáról a Nyugat-Magyarország elcsatolásával szemben fellépő szabadcsapatok fegyveres ellenállását. A KKP „alkotási lehetőségei csekélyek voltak, aminek magyarázata nem annyira az inaugurált új szellemben, mint inkább az ország gazdasági lezüllésében keresendő".10 6 Alkotni csak anyagi lehetőségek birtokában lehet, Budapest költségvetése azonban a békeidőkhöz képest jelentősen csökkent — 1913-ban a főváros költségvetésének kiadási oldalán 87 millió aranykorona szerepelt —, jóllehet a zárszámadás a háború utáni hiperinfláció éveiben is általában többletet mutatott.10 7 Ezt igazolják az évi zárszámadások adatai is:10 8 Év Bevétel millió K Kiadás millió arany K Egyenleg Év Bevétel millió K Kiadás millió arany K millió K millió arany K millió K millió arany K 192010 9 653,0 13,1 576,5 11,5 + 76,6 + 1,5 192111 0 1 426,4 16,8 1 072,4 12,6 + 354,0 + 4,2 1922l u 4 246,0 17,0 3 455,5 13,8 + 790,5 + 3,2 192311 2 77 913,3 27,8 78 701,8 28,1 - 788,6 - 0,3 104 Fővárosi Közlöny, 1921. február 18. 235. 105 Uo., 229. 106 Gárdonyi Albert: Ötven esztendő... I. m., 156. 107 Gallina Frigyes: Tíz év története Budapest életében. Budapest, Budapest Székesfőváros, 1930. 80. Vele szemben Hamvas József szerint a Wolff-párt egyeduralma idején „megmaradtak a romok, a költségvetés deficites, az üzemek elhanyagoltak". Hamvas József: i. m., 22. 108 A hiperinfláció időszakában az aranykorona árfolyama a következőképpen alakult: 1920. június: 1 aranykorona=35 papírkorona; 1920. december: 1:106; 1921. június: 1:51; 1921. december: 1:138; 1922. június: 1:190; 1922. december: 1:466; 1923. június: 1:1820; 1923. december: 1:6442; 1924. június: 1:15 385. L. Berend T. Iván - Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után. 1919-1929. Budapest, Akadémiai, 1966. 84. Ennek alapján becsültük meg az évi középértékeket: 1920: 1 aranykorona=50 papírkorona; 1921: 1:85; 1922: 1:250; 1923: 1:2800. 109 Fővárosi Közlöny, 1923. december 11. 2697. 110 Uo. 111 Uo, 1926. április 16. 711. 112 Az ez évre tervezett költségvetési adatokat közli: Fővárosi Közlöny, 1923. december 11. 2698. Az ez évre vonatkozó zárszámadás adatai nem ismeretesek, Halász Árpád azonban — forrásmegjelölés nélkül — azt állítja, hogy a zárszámadás az 1923. évre is felesleget állapított meg: összesen 6,3 milliárd koronát (2,3 millió aranykorona). Halász Árpád: Budapest húsz éve... I. m, 18.
