Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
karékosságot. „Mi is elhoztuk ide a demokráciát, de ez nem lesz a nagytőke uszályhordozója, ez a kisiparosok, a kiskereskedők, a fogyasztóknak érdekeit reális alapon fogja szolgálni" - ígérte Wolff. „Hirdettek már itt szocializmust, de az marxi szocializmus volt, az osztálygyűlölet szocializmusa, ez a szocializmus, amelyet mi hirdetünk, ez a kereszténység szocializmusa [...] És mert a keresztényszocializmus gondolatával jövünk, azért a közüzemek tekintetében is elsősorban a szociális feladatokat akarjuk megvalósítani."95 Ez a program a néhai osztrák keresztényszocialista — Bécs egykori polgármestere — Kari Lueger politikáját9 6 egyesítette a nemzeti gondolat és a fajvédelem jelszavaival. A pártelnök összefoglalóan konzervatív és nemzeti értelemben vett kereszténydemokráciának nevezte politikáját, amint azt az országos keresztény pártban Vass József is vallotta.9 7 A program gyakorlati, keresztényszocialistának nevezett része a keresztény középosztály, a városi közép- és kispolgárság és a keresztény szakszervezetek célkitűzéseit tartalmazta. A keresztényszocialisták viszont úgy érezték, hogy a KKP-ben Wolff programbeszéde ellenére háttérbe szorulnak az érdekeik. Ezért augusztus 13-án mintegy 25 közgyűlési tagjuk a KKP keretén belül létrehozta a Keresztényszocialista Városi Bizottságot, amelynek elnöke Ernszt Sándor lett, s tagjai között volt Benárd Ágoston, Haller József, Frühwirth Mátyás, valamint Szabó József, a keresztény szakszervezetek főtitkára. Ez a bizottság része lett a szeptember 17-én alakult Keresztényszociális Blokknak, amelyben a keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselők, a keresztény szakszervezetek vezetői s a fővárosi és vidéki pártszervezetek küldöttei vettek részt. Ebben már olyan országosan ismert politikusokat találunk Ernszt Sándor mellett, mint Haller István, Homonnay Tivadar és mások. 1920. augusztus 25-én tartották a törvényhatósági bizottság első rendes közgyűlését, ahol megválasztották a 18 szakbizottságot. Mivel a tagság elnyeréséhez egyszerű többségre volt szükség, a bizottságokba csak keresztény párti tagok kerültek be. A szeptember l-jén tartott rendkívüli közgyűlésen került sor az új polgármester megválasztására. Eredetileg négy jelölt volt: Sipőcz Jenő kormánybiztos, Folkusházy Lajos alpolgármester, Rényi Dezső és Buzáth János tanácsnokok. Az utóbbi három jelölt azonban visszalépett, így csak a KKP jelöltjére, Sipőczre lehetett voksolni, akit 170 pártoló szavazattal meg is választottak.9 8 Főpolgármester választására viszont nem került sor, ennek feladatait is a polgármester látta el helyettes főpolgármesterként. Sipőcz kormánybiztosi megbízatása szeptember 15-én szűnt meg, amikor a minisztertanács felmentette őt e teendőinek ellátása alól. Az új polgármester közgyűlési székfoglalójából érzékelni lehetett, hogy a főváros első embere valójában a Wolff-párt „politikai foglya". Bár Sipőcz és Wolff elvei azonosak voltak, Sipőcz tevékenységét mérsékeltebb hangvétel és 95 Uo., 432-433. Az egészet újraközli: Források... I. m., 28. sz. (58.) 96 Luegerről 1. Madaras Éva: Az osztrák keresztényszociális mozgalom a pártalakulás évtizedében (1887-1897). Budapest, Akadémiai, 1989. 97 Vass József: Demokrácia. Budapest, Katholikus Népszövetség, 1917. 98 Fővárosi Közlöny, 1920. augusztus 31. 509. és szeptember 3. 523.
