Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Altalános rész 3. Megyei levéltárak és forrásközlések. (Ism.: Pálffy Géza) V/1300

rásközlő sorozata, a Folia Rákócziana nyújtott lehetőséget. A munkából az első kötet jelent meg, amely az 1706-os év anyagával zárul. Esze Tamás életére vonatkozóan mindenekelőtt a szabadságharc kitörése előtti pályaszakaszának két legalapvetőbb forrását, Károlyi Sándor önéletírásának vonatkozó részét és a tiszaháti felkelés eseményeiről ugyancsak Károlyi által készített 1703-as emlékiratot tartalmazza a kötet. Megemlítendő még a Rákóczitól mint földesurától kapott manumissionalisa, de természetesen egy-egy vonatkozásban számos más közzétett forrás is fényt vet személyére. Az Esze-ezreddel kapcsolatban jelentős számban szerepelnek az ezred katonái, tábori papja által mindenekelőtt a fejedelemhez benyújtott kérvények, melyekben javarészt ellátásért (pénz, posztó), egyes esetekben alkalmaztatásért supplikálnak. A gyűjtés nem csupán az eredetiben, hanem a fejedelmi kancellárián készült kivonatban fennmaradt darabokra is kiterjedt (előbbiek egy részét már közzétette Esze Tamás az 1955-ben megjelent forráskötetében). A mindkét formában fennmaradt kérvények esetében jelen kiadvány mindkettőt közli, ami bepillantást enged a kancelláriai ügymenetbe, de ezen túlmenően azért is fontos, mert a fejedelmi döntést sokszor csak az egyikre, azaz alkalmasint csak a tartalmi kivonatra vezették rá. Terjedelmileg a legnagyobb részt azonban nem ezek, hanem a különböző katonai összeírások és mustratabellák teszik ki. Közülük azoknak, amelyek nem kifejezetten az Esze-ezredre korlátozódnak, a vonatkozó részét találjuk a kötetben. Itt ki kell emelni az 1704. tavaszi megyénkénti katonaösszeírást (több megye anyagából az Esze alatt szolgálók névsorát tartalmazza a kiadvány), valamint az ezred teljes állományának 1706-os összeírását. Ez utóbbi — mely mindeddig csupán egy súlyosan hibás kiadásból volt ismert — hatalmas mennyiségű katonanevet tartalmaz főként Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Bihar megyékből, miáltal más forrásokkal egybevetve a katonatársadalom kutatásához biztosíthatja az alapot. Csaknem kéttucatnyira tehető a közzétett levelezés- és mandátum-anyag. Legfőképpen Eszének a fejedelemmel és más főtisztekkel (Buday István, Károlyi Sándor, Orosz Pál, Bercsényi Miklós), illetve egyes esetekben ezeknek egymással és a fejedelemmel az Esze-ezred ügyében lezajlott iratváltásait kapjuk kézbe. Ezekben az iratokban elsősorban a hadellátás problémáiról, hadmozdulatokról, az ezred állapotáról olvashatunk. Jelentősebb összefüggő csoportot képez az 1706-os hadjárattal kapcsolatban keletkezett anyag, amikor is Esze Eger és Kassa sikeres védelme után előbb Rabutin csapatait követte a Hegyaljáig, majd a Felső-Tisza-vidéken téli szállásra vonult. Tarpa mezővárosra ebből az időből csupán néhány kisebb adalék maradt fenn (Esze engedelmességre intő levele, az ecsedi udvarbíró jelentése szolgálatmegtagadásukról, a helyi postaállomás felállítására vonatkozó fejedelmi rendelkezés; a nevezetes, 1708-as hajdúvárosi privilégium nyilván a második kötetben következik). A kötet sajtó alá rendezőjének sok esetben a szakirodalomban már említett, de meg nem hivatkozott források felderítésével járó, olykor bizonyára bosszantó feladatot kellett végrehajtania. A munkát kimagasló alapossággal, a proveniencia tisztázására is nagy gondot fordítva végezte el. Az iratok átírása során — általunk is helyeselhető módon — az olvasás megkönnyítése szempontjából szükséges modernizálásokat alkalmazó, ugyanakkor a szöveg sajátosságait lehetőség szerint megtartó elvet követte. A latin szövegrészek magyar fordításban is szerepelnek. A személy- és helynévmutatót a II. kötetben találhatjuk majd meg. Glück László BEVEZETÉS MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAIBA ÉS IRODALMÁBA I. Altalános rész 3. Megyei levéltárak és forrásközlések Főszerk. Kosáry Domokos. Szerk. Kulcsár Krisztina - Szakály Orsolya. Közreműk. Kovács Ferenc - Lappints Virág - Goda Károly Osiris Kiadó - Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2008. 708 o. 2008 elején a magyar történettudomány újabb meghatározó, bizonyosan hosszú időre nélkülözhetetlen kötettel gazdagodott. A 2007. november 15-én hosszú és eredményes munkásság után elhunyt Kosáry Domokos (1913-2007) főszerkesztésében megjelent újabb történeti bibliográfiát azonban nemcsak Magyarország, hanem Kárpát-medencebeli szomszédai történet- és levéltártudományai szempontjából is különleges öröm, jó érzés és igen nagy haszon kézbe venni. Bár