Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Réfi Attila: A császári-királyi huszárezredek törzstisztikara a francia háborúk időszakában (1792-1815) V/1267
Út az első törzstiszti rangfokozatig A különböző életutak vizsgálata során sokatmondó az egyes pályafutások gyorsaságának összehasonlítása is. Ezt egyelőre a pályakezdéstől az első törzstiszti rang, az őrnagyi eléréséig tartó időszak kapcsán vizsgáltuk. Az e tekintetben rendelkezésre álló 240 életpálya alapján megállapítható, hogy átlagosan mintegy 20,5 évi pályafutás után sikerült elérni az első törzstiszti rangot, ami két fő esetében az őrnagyi átugrásával rögtön az alezredesi rangfokozat volt.67 Ez elég gyorsnak tekinthető, és abból kiindulva, hogy rendszerint 17 éves korban kezdték pályafutásukat6 8 azt jelenti, hogy nagy részük viszonylag fiatalon, már 40 éves kora előtt törzstiszti beosztásba került. Nagy meglepetést nem tartogat, mégis kifejező a szélső értékek, vagyis a törzstisztséghez vezető legrövidebb illetve leghosszabb ideig tartó pályafutással rendelkezők vizsgálata. Ezúttal alapvetően két csoportot vizsgáltunk: a leggyorsabb pályafutások közé a törzstiszti rang 10 évnyi vagy ennél rövidebb idő alatti, a leglassúbb karrierek közé pedig ennek 30 évnyi vagy még hosszabb idő alatti elérését sorolva. így az első csoportba 20 fő (8,33%) került, a másodikba pedig 21 (8,75%). Ebből talán nem túlzás arra következtetni, hogy a pályafutások gyorsaságát tekintve elég szimmetrikus volt a megoszlás, amely valahol az említett 20,5 év körül érhette el a csúcsot. Mindez jelzi ugyanakkor azt is, hogy ezek a szélső értékek nem túlzottan jellemzőek. Az viszont igen, hogy kik azok, akikhez ezek a pályafutások köthetők. A leggyorsabb gróf Zichy (1812-től) -Ferraris Ferenc, későbbi altábornagy pályafutása volt a törzstisztség eléréséig, őt ugyanis 1813-ban a Királyi Magyar Nemesi testőrségtől rögtön alezredesi rangban helyezték az 1. számú Császárhuszárezredbe, annak ellenére, hogy a császári-királyi hadseregben soha nem teljesített korábban katonai szolgálatot. Némi haditapasztalattal ugyanakkor rendelkezett, miután az 1805. illetve 1809. évi inszurrekcióban is ezredesfőhadnagyként6 9 vett részt, valamint 1812 decemberétől a Királyi Magyar Nemesi Testőrség testőralhadnagyaként7 0 szolgált. Ezeknél azonban nyilván sokkal többet számított, hogy a rendkívül befolyásos Zichy Károly állam- és konferenciaminiszter, korábbi országbíró fia volt.7 1 Ettől az egyedi esettől eltekintve szabályos pályafutás során a leggyorsabban a számunkra leginkább a szabadságharc császári tábornokaként ismert Franz Schlick gróf jutott el az őrnagyi rangig, nevezetesen öt esztendő alatt.72 67 Csanády József és a későbbiekben említésre kerülő Zichy (1812-től) -Ferraris Ferenc esetében került erre sor. Csanádyt a 7. számú huszárezred elsőkapitányából 1800-ban az újonnan felállított Nádor-huszárezred alezredesévé nevezték ki. L. KA Musteriisten (a továbbiakban: ML) Nr. 7798. 68 Újoncul hivatalosan 17 és 40 év közötti férfiakat állíthattak, gyakran előfordult ugyanakkor, hogy ennél fiatalabbak is beálltak katonának, sokszor idősebbnek állítva magukat a valóságosnál. Ezenkívül az uralkodóházak tagja is gyakran már egész fiatalon magas katonai rangokat viseltek, persze tényleges katonai szolgálat nélkül. 69 Az alezredesnek megfelelő rangfokozat az inszurrekcióban. ,0 A reguláris hadseregben ez az alezredesnek felelt meg. (1 Hellebronth K.: Magyar testőrségek i. m. 400-401.; Gustav Ritter Amon von Treuenfest-. Geschichte des k. und k. Husaren-Regimentes Kaiser Nr.l. Wien 1898. 309. 72 KA Archiv des Militär Maria Theresien-Ordens Fasciculus IV S 337. fol. 1. (Hermann Róbert szíves közlése); Wurzbach, C.: Biographisches Lexikon i. m. XXX. 117.
