Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Réfi Attila: A császári-királyi huszárezredek törzstisztikara a francia háborúk időszakában (1792-1815) V/1267

vón határőr-huszárezred létrehozására, amely 1798-ban 12-es hadrendi számot kapott. 1801-ben azonban feloszlatásra került.1 7 Az első koalíciós háború lezárását követő átszervezések során 1798-ban két újabb huszárezred felállítására került sor. Ezek az 5. illetve a 7. hadrendi számot kapták, élükre azonban csak 1801-től neveztek ki ezredtulajdonost: báró Ott Károly altábornagy és herceg Johann Liechtenstein altábornagy (1808-tól lovassági tábornok, 1809-től tábornagy) személyében.18 A korszak utolsó ezredalapítására végül 1800-ban, a meghirdetett inszurrek­cióhoz kapcsolódóan került sor. Az inszurrekció keretében hozták létre ugyanis a nádor tulajdonában álló és ezért Nádornak nevezett huszárezredet, amely inszur­rekciós csapattest révén egyelőre nem volt a reguláris hadsereg része. A felső had­vezetés 1801 áprilisában azonban úgy döntött, hogy a beköszöntő béke és az in­szurrekció feloszlatása ellenére ezt az alakulatot megtartja, és egyúttal átveszi a reguláris hadsereg kötelékébe.1 9 Végül 1802-ben a regularizáció betetőzéseként az új ezred megkapta az egy évvel korábban feloszlatásra került, említett Hor­vát-Szlavón határőr-huszárezred korábbi hadrendi számát, a 12-est.2 0 így ettől kezdve a reguláris császári-királyi huszárságot tizenkettő huszárez­red alkotta, amelyek egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáig fennmaradtak, végig megőrizve az 1798-ban, illetve 1802-ben kapott hadrendi szá­mozásukat. Az általunk tárgyalt francia háborúk egész időszakának tekintetében ugyanakkor — a rövid életű Horvát-Szlavón határőr-huszárezredet is beleszámít­va — összesen tizenhárom császári-királyi huszárezred állt fenn. Az ezred szervezeti felépítése Az ezred legfőbb irányító szerve a parancsnok mellett működő törzs volt, az ezreden belüli harcászati alapegységet ugyanakkor az osztályok vagy divízi­ók képezték.2 1 Egy osztály két escadronhól, magyarosan svadronból állt, ame­lyek a lovaskompániák hétéves háborút követő megszüntetése után harcászati­lag és közigazgatásilag is egy egységet képeztek, és a lovasszázad fogalmának feleltek meg.2 2 A svadron 1805-ig taktikai és adminisztratív szempontból is két szárnyra oszlott, ezt követően szervezetileg ez a beosztás megszűnt és a szárnyat már csak harcászatilag alkalmazták.2 3 A szárny további két-két szakaszra oszlott,2 4 17 Alphons Freiherr von Wrede: Geschichte der k. und k. Wehrmacht. Die Regimenter, Corps, Branchen und Anstalten von 1618 bis Ende des XIX. Jahrhunderts. I-V Bd. Wien 1898-1930. V 340.; August Gräffer: Kurze Geschichte der k. k. Regimenter, Corps, Batallions und andere Militär-Branchen. I-III. Wien 1801-1812. II. 235, III. 267-268. 18 Kinevezésükig az Udvari Haditanács gyakorolta az ezredtulajdonosi jogokat. 19 Langnider: Materiahen und Konzepte zur Regimentsgeschichte des Husarenregiments Nr. 12. Manuskripte. Truppenkörper Geschichte 17. Österreichisches Staatsarchiv, Wien; Kriegsarchiv (a továbbiakban: KA) 4-5, 7.; Botka János: Kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai. Lakitelek 2000. 129. 20 Wrede, A: Geschichte der Wehrmacht i. m. III./l. 296. 21 Safáry E. - Zachar J.: Skultéty László i. m. 12. 22 Wrede, A: Geschichte der Wehrmacht i. m. III./1. 19. 23 Berkó István: Egyezer hadtörténelmi apróság. Bp. 1925. 114. 24 1805-től a svadron szervezetileg is közvetlenül négy szakaszra oszlott, 1. A magyar lovas­katona i. m. 123.

Next

/
Oldalképek
Tartalom