Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Khavanova, Olga: A kérelemírás mestersége. Hivatalnoki pályafutások a 18. századi Habsburg Monarchiában V/1249
rülményeiről stb. Ezekről az útjairól százával vitte haza a hozzá benyújtott kérelmeket, annak ellenére, hogy 1780-ig társuralkodó volt a gyakorlatilag egyedül uralkodó anyja, Mária Terézia mellett.2 3 Ezek a kérelmek azután az illetékes hivatalokba kerültek, majd gondos vizsgálati procedúrán mentek keresztül.2 4 Annak a határtalan tematikai sokszínűségnek a bemutatása és értékelése, amely megkülönbözteti az uralkodónak írt kérelmeket másfajta beadványoktól, még sok tekintetben a történészekre vár. Abban a társadalmi rendszerben, ahol az uralkodó minden nap az igazságosságon alapuló kegyességet gyakorolta, más szóval a törvények szellemében cselekedett és egyúttal föléjük is emelkedett, az uralkodótól kértek tisztséget, ösztöndíjat, nyugdíjat, kitüntetéseket, személyes vagy társadalmilag jelentős célokra anyagi segélyt, nemesi rangra emelést, birtokjog elismerését stb. A kutató számára egy-egy ilyen kérelem kiindulási pont lehet egy makrotörténeti perspektívájú mikrotörténeti kutatásban. Ha figyelembe vesszük, hogy a központi igazgatási szervek levéltári anyaga jobban megőrződött, mint a családi fondok, illetve a kérelmezők kérelmük alátámasztására gyakran további adatok tömegét voltak kénytelenek bemutatni, igazolásokat, kivonatokat, genealógiai táblázatokat és egyebeket csatolni, e forrástípus felhasználási és elemzési lehetőségeit még korántsem merítették ki. Mindezek teljes mértékben érvényesek a hivatali kinevezések iránti kérelmekre is. Azon személyek köre, akik hivatali kinevezést kérhettek, nem korlátozódott csak magukra a kérelmezőkre. Az uralkodó számára benyújtott kérelmek közül nem keveset a szülők írtak alá. Az uralkodói szolgálatban állók nemzedékeinek élő kapcsolata a család kollektív érdemeiben testesült meg, amikor a fiú jog szerint nemcsak a vagyont örökölte, hanem az ősök jól csengő, a felséges ház iránti szolgálati évekkel mérhető nevét is.2 5 Az apák az egyes tanintézetekbe királyi ösztöndíjakat szereztek fiaiknak, ahonnan a hivatalnokok új generációit rekrutálták. Ezután egyik magas rangú pártfogójuknál valamilyen kisebb tisztséghez juttatták őket, hogy minél korábban elsajátíthassák azokat a szükséges gyakorlati fogásokat, amelyeket rendkívül nagyra becsültek egy olyan korban, amikor a tanintézmény elvégzését igazoló diplomára úgy kezdtek tekinteni, 23 Kulcsár Krisztina-. II. József császár utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban, 1768-1773. Budapest 2004. 24 Miután anyja halálát követően 1780-ban II. József egyeduralkodó lett, még nagyobb hévvel fogott hozzá az alattvalók kérelmeinek összegyűjtéséhez. Közöttük voltak jobbágyok is, akiknek korábban nem szabadott panasszal folyamodni az uralkodóhoz. Erre részletesebben 1. Derek Beales: Joseph II, Petitions and the Public Sphere. In: Cultures of Power in Europe during the Long Eighteenth Century. Ed. Hamish Scott - Brendan Simms. Cambridge 2007. 249-268. 20 A családi érdemek felhalmozását és összegzését az elsők között Elisabeth Garms-Cornides osztrák történész elemezte olyan hivatali alkalmazási kérelmek anyaga alapján, amelyek a Habsburgok itáliai birtokain keletkeztek a 18. században. Elisabeth Garms-Cornides: Funktionäre und Karrieren im Italien Karls VI. In: Österreichisches Italien - Italienisches Österreich? Interkulturelle Gemeinsamkeiten und nationale Differenzen vom 18. Jahrhundert bis zum Ende des ersten Weltkrieges. Hrsg. Brigitte Mazohl-Wallnig - Marco Meriggi. Wien 1999. 207-225. Arra, hogy ennek a jelenségnek mély gyökerei voltak a Habsburg-ház más birtokain is 1. Olga Khavanova: Zaszlugi otcov i talanti szinovej: vengerszkie dvorjanye v monarhii Gabsburgov, 1746-1784. Szankt-Petyerburg 2006.
