Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
Rezes őrizetbe vételét is.90 A másikban a vágsellyei Szitái Barnabás tesz tiltást egy Steffan Peluch nevű személy vagyonára 228 forint értékben.9 1 Egy-egy tiltással szerepel még Kismarton, Lajtakáta, Járfalu, Szene, Vízkelet és Pöstyén. Utóbbi besorolása némi problémát okozott, hiszen kívül esik a Pozsony-Nagyszombat távolság alapján felállított körön. Mégsem lehetett a következő kategória, a Pozsonytól jóval távolabb eső területek városaival egy körben említeni. A Magyar Királyság egyéb területei Ez a kategória igen nagy területet fog át, egymástól nagy távolságban lévő városokkal, de olyan kicsik az esetszámok, hogy nem volt célszerű további alcsoportok létrehozása. Az ide sorolt 36 tiltás 25 település vagy térség között oszlik meg. Számos esetben ugyanis nem konkrét településnév szerepel, hanem csak a térséget jelölik meg, ahonnan az illető származott (például Somogy). E távolabbi területek közül viszonylag jelentős Győr és Kassa részesedése (4-4 tiltás). Győrből két esetben egyházi személy szerepel, az egyik a győri püspök, aki 1563-ban a bizonytalan származású Hajdú Péterrel szemben tesz készpénzes tiltást öt forint miatt.9 2 Két esetben pedig egy udvari alkalmazásban álló tisztviselő lép fel Paul Kingenschmiddel szemben, az egyik tiltásában 200 forint adósság miatt.9 3 Sajnos a kassaiak tiltásai sem tartogatnak számunkra túl sok információt, mégis érdemes néhány momentumot kiemelni. A korszak egyik ismert pesti származású kassai kereskedője, Was Antal94 1560-ban annak, a már említett Wolf Hannak (1. az I. 1. 3. alfejezetet) a vagyonát tiltja, aki nürnbergi és váradi kereskedőkkel is kapcsolatban állt. Han személye jó példa arra, hogy a korabeli pozsonyi kereskedők több irányban tevékenykedtek, illetve hogy a nyugati, valamint a Magyar Királyság keleti területeiről érkező kereskedők között egyfajta összekötő szerepet tölthettek be. Ugyanebben az évben Was még egy ügyben szerepel: Hans Lausser pozsonyi nagykereskedővel (1543-1545 városi kamarás; 1542-ben 7640 forint vámértékben visz ki állatot nyugatra)95 szemben egy korábbi adóslevélre hivatkozva tesz tiltást,9 6 sajnos egyik esetben sem ismert az összeg. 90 AMB VB a i 1 fol. 66r. 91 AMB VB a i 1 fol. 66v. 92 AMB VB a i 1 fol. 146v. 93 AMB VB a i 1 fol. 158r. 94 Ember Gy.: Magyarország nyugati külkereskedelme i. m. 193.; Gecsényi Lajos: Kelet-magyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 13. (1991). 28-29.; Bessenyei J: Menekültek... i. m. 34-36., 38-39., 57. Was számos alkalommal hadseregszállítóként és a kamara hitelezőjeként szerepel a forrásokban. Németh I.: Kassa i. m. 2006. 404., 408. 95 Ember Gy.: Magyarország nyugati külkereskedelme i. m. 194. Fennmaradt sírkövére 1. Mikó Árpád - Pálffy Géza: A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei (16-17. század). Művészettörténeti Értesítő 51. (2002: 1-2. sz.) 122-123. 96 AMB VB a i 1 fol. 140v. Korábbról is van tudomásunk a kamarás tartozásairól, az ugyancsak pozsonyi polgár, Hans Grueber (1539-1540-ben szintén kamarás) végrendelete szerint Lausser neki is tartozott 300 magyar forinttal.