Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére) V/1135
Tiltó személyek származása Település, térség Tiltások száma Tiltások aránya (%) Bécs térsége 14 2,5% Ausztria egyéb 35 1,0% Cseh- és Morvaország 70 5,0% Szilézia 53 3,8% Nürnberg (és Isny) 53 3,8% Augsbrug 47 3,4% (Dél)német térség egyéb 42 3,0% Itália 25 1,8% Helység lokalizálása bizonytalan 11 0,8% Nincs származás (nem term, szem.) 4 0,3% Származás bizonytalan 74 5,3% Összesen 1397 100,0% Pozsony A tiltások fényében megvilágított kapcsolatrendszer tárgyalása előtt érdemes röviden kitérni Pozsony földrajzi helyzetére, amely nagyban meghatározta a városon túlnyúló kapcsolatok jellegét és irányát. Pozsony már a késő középkorban is a jelentősebb regionális központok közé tartozott. A város több szempontból is összekötő szerepet töltött be. A Pozsonyi- és a Bécsi-medence, valamint a Duna által kialakított sík vidék, és a tőle észak- északnyugati irányban félkör alakban elterülő Kis-Kárpátok találkozásánál fekszik. A térség Ausztriához való közelsége serkentőleg hatott a kereskedelmi kapcsolatokra.7 3 Az Ausztrián túlnyúló kapcsolatok kiépítésében nagy szerepe volt a Regensburgtól az osztrák örökös tartományokon át a Kárpát-medence felé tartó dunai útvonalnak, amely a magyar posztóbehozatal egyik fő forrásaként a város térségében „lépett" az ország területére. Ez, illetve a térség új gazdasági központjának, Bécsnek a közelsége már eleve meghatározta a kereskedelembe bekapcsolódó pozsonyiak irányultságát. A Duna pozsonyi szakaszán már a középkor elején is kiváló átkelési lehetőség adódott, amely egyúttal a tőle délre eső területekkel való összeköttetést is megkönnyítette. Északi irányban szintén fontos kereskedelmi ütőér indult a város térségéből, amely Nagyszombat érintésével a morva területekkel biztosította az érintkezést. Az 1526. évi mohácsi vereséget követően kialakult új viszonyok egészen más helyzetet teremtettek Pozsony számára is. A makrotörténeti struktúraként alkalmazott „centrum-periféria modell" szellemében vizsgálva7 4 Pozsony 73 Pach Zsigmond Pál: Magyarország nyugati gyapjúszövet behozatala a XV és a XVI. század közepén. Történelmi Szemle 14. (1971: 1-2. sz.) 24-33., itt: 25. 74 Az említett modellhez bővebben Michael Mitteaurer: Zentralorttheorie und historische Zentralitätsforschung. In: Bericht über den neunzehnten österreichischen Historikertag in Graz. Graz 1993. 216-217.
