Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
ber 3-án teljesedett be,336 és önmagában legfeljebb a pozsonyi magyar királyválasztás Horvátországra vonatkozó megerősítésének lehet értékelni. Szlavóniában ugyanekkor a Szapolyai-párt szilárdan kezében tartotta a hatalmat, és — ahogy az éles szemű zágrábi kereskedő, Pásztor Gáspár megjegyezte — a polgárháború elkerülhetetlenül közeledett.33 7 János király parancsára ugyanis 1527. január elején a szlavón rendek is összegyűltek a zágrábi püspök dombrói birtokán. A gyűlésen alsólendvai Bánffy János és vingárti Kesserű Mihály királyi követek előtt beiktatták Frangepán Kristóf bánt hivatalába. Majd utána Szapolyai parancsára a követek „köznyelven" — azaz feltehetően magyarul33 8 — felolvasták az 1505. évi rákosi végzés határozatait. Ezek után Erdődy Simon kérésére átírták az oklevelet, ítélőmestert választottak, majd Frangepán bán ígéretet tett a rendeknek arra, hogy a két király között a békére fog törekedni.33 9 A rákosi végzés nyilvános felolvasására már volt példa Szapolyai megválasztásakor Székesfehérváron, ám legitimációs erővel ott sem bírt.34 0 Ezek alapján nem tekinthető egyébnek, mint propagandisztikus ellenlépésnek János király részéről az ugyancsak kétséges legitimációjú horvát királyválasztással szemben. Állításomat alátámasztja az is, hogy Szapolyai élete folyamán egyszer sem használta a rex Sclavoniae elnevezést Ez a cím először 1529-ben Ferdinánd intitulatiójában fordult elő.34 1 Másrészről pedig a szlavón rendek ezzel csupán Szapolyai magyar királyságát ismerhették volna el, hiszen a rákosi végzés a magyar trón öröklésére vonatkozott. Bár mindezek ismeretében a szóban forgó szlavón gyűlés nem volt több, mint egy „szokásos" tartományi gyűlés és az ellentábornak mutatott erődemonstráció, ettől függetlenül a dombrói országgyűlésen történt királlyátétel, ám nem királyválasztás, fontos állomása volt a szlavón rendiség történetének. Jól mutatja ugyanis egy különleges időszakban a tartomány Magyarországhoz fűződő viszonyát és megnövekedett súlyát. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a szlavón rendek nem a horvát Frangepán Kristóf átállása vagy nyomása miatt döntöttek Szapolyai János király mellett, hanem ugyanazért, amiért a magyar rendek is őt választották meg Székesfehérvárott. A cetini választáshoz hasonlóan pedig szlavón gyűlésen sem fordult elő többé hasonló esemény. Az 1527 eleji 336 Pálffy G.: Disszertáció i. m. 50. 337 Ferdo, S.: Saborski spisi I. 52. 338 Uo. 51. „sermone vulgari" olvasták fel, ám szláv fordításról nem tudunk. 339 1527. jan. 22. Jurisics Miklós levele Ferdinándnak. Thallóczy L. - Hodinka A.: Horvát véghelyek okit. CDLXI. Ez Frangepánról igaz lehet. Szapolyai megválasztásakor azon kesergett, még Ferdinánd híveként, hogy Őfelsége (Ferdinánd) biztos fogja hagyni a vajda hatalmát, ez viszont véres polgárháborúhoz vezet, ami még jobban legyengíti az országot, és ez a török szultánnak kedvez, aki visszajön, és ellenállás nélkül szerzi meg azt. 1526. nov. 9. Győr. Frangepán levele Josef Lambergnek. Ferdo, S.\ Saborski spisi I. 19. Valószínűleg átállásával ezt akarta elkerülni, ahogy az addig Ferdinánd belső köréhez tartozó Brodarics István is. Barta Gábor: A Sztambulba vezető út (1526-1528). Századok 105. (1981: 1.) 171. 340 Pálffy G.: Disszertáció i. m. 44. 341 Ferdo, S.\ Saborski spisi I. 131. Ez az ebben az évben Bécset fenyegető szultáni hadjárattal függhet össze, amikor Szapolyai hívei ellentámadásba mentek át Szlavóniában is, és annak nagy része elveszett Ferdinánd számára. Ezzel akarta — mivel katonát adni nem tudott a tartomány felszabadítására — jogigényét továbbra is fenntartani a számára oly fontos területre. Pálffy Géza ezt legújabban 1542-re teszi. Pálffy G.\ Disszertáció i. m. 66.
