Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075

ezért a bán elé a Gregoriánczi família ellenében megidézték.212 Végül nem lett következménye ennek az ügynek, és Boldizsár is megtarthatta szlavóniai java­it. A következő évben Batthyány Ferenc és vele családja csillaga ismét felfelé ívelt, mert 1524. június 30-án megkapta az Újlaki Lőrinc halálával a királyra háramlott, kiterjedt németújvári uradalmat Nyugat-Magyarországon, amellyel az ország legnagyobb birtokosai közé emelkedett. Az új birtokadományhoz új ellenfél is járt, Szapolyai János ugyanis komo­lyan megsértődött Batthyányra, amiért nem ő kapta az Újlaki örökség leggaz­dagabb részeit.21 3 Ferencet azonban ez nem zavarta, és sógorát, bajnai Both Fe­rencet bízta meg a vár átvételével, akinek azt is megparancsolta, hogy oda még Boldizsárt sem engedheti be. Udvari kapcsolatai révén pedig a legbelső bizal­masok körébe küzdötte fel magát, hiszen jó viszonyban állt Várday Pál kincs­tartó mellett Szálkái Lászlóval és az Újlaki vagyonból szintén busásan részese­dő ifjú Thurzó Elekkel is.214 Családja történetét ismerve jóval kevésbé meglepő Batthyány Ferenc báni kinevezése, hiszen apja (Boldizsár) a megelőző évtizedek legbefolyásosabb szla­vóniai politikusai közé tartozott, akit ennek ellenére különösebb ambíciók nem fűtöttek. Nem így fiát, aki kinevezése után — pohárnokmesteri tisztét is meg­tartva — agilisan látott neki feladatainak. Még 1525 áprilisában gyűlést hívott össze a szlavón rendek számára, a következő hónapokban pedig a Jajca felmen­tésére irányuló hadművelet előkészületeinél segédkezett.21 5 Tahyval úgy osz­toztak meg a feladatokon, hogy ő intézte Bihácsból a horvát részek védelmét, Batthyány pedig Szlavóniát irányította.21 6 Úgy tűnik, sikerült magát elfogad­tatni a szlavón és a horvát rendekkel egyaránt. Erre szüksége is volt, júliusban a hatvani országgyűlésen ugyanis a rendek megpróbálták elérni a fennálló erő­viszonyok megváltoztatását. Barátját, Thurzót leváltották a kincstartóságról, mesztegnyői Bodó Ferenc — Szapolyai embere — pedig a bánságot akarta meg­szerezni.21 7 Tahy a folyamatos támadások miatt a nyár végén, legkésőbb az ősz elején leköszönt posztjáról. Ennek hátterére II. Lajosnak Batthyányhoz írt le­veleiből következtethetünk, miszerint a horvát nemesség egy része továbbra sem volt hajlandó elismerni őt.21 8 Ellenfeleinek vezére a nagyhatalmú zágrábi püspök, Erdődy Simon volt,21 9 akit a rendek jelentős része szívesen látott volna 212 Uo. DL 94349. 213 Iványi B. \ Körmendi misszilisek i. m. 167. reg. 1525. júl. 10. 214 Uo. 172. reg. 1525. nov. 29. Thurzó azt kérte tőle, hogy a szlavón tartományi gyűlésen sze­rezzen neki kölcsönbe vagy 6000 aranyforintot, vagy 8000 forintot régi pénzben, hogy Vereskő vá­rát Szapolyai Györgytől visszaválthassa. 215 Iványi B.: Memorabiliák i. m. 53-54. A hadjárat előtt, június 3-án Batthyány végrendeletet készített. Jajcáról való visszatérte után pedig azért tett panaszt, mert távollétében a jobbágyain különböző hatalmaskodást követtek el. Solymosi László: Két középkor végi testamentum Szabolcs vármegyéből. In: Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk. Kovács Ágnes. Debrecen 1999. 203-223. 3. Íj. 216 Júniusban azt parancsolta neki az uralkodó, hogy éije el a következő rendi gyűlésen, hogy az üres ítélőmesteri tisztségre Miklós mestert, a királyi személyes jelenlét jogtudósát válasszák meg. 217 Iványi B.: Körmendi misszilisek i. m. 167. reg. 218 Kukuljevic J.: Jura regni i. m. 273-274. 219 1527. júl. 6. Racsa. Batthyány Ferenc Báthory Istvánnak. Thallóczy L. - Hodinka A.: Hor­vát véghelyek okit. DXXXV

Next

/
Oldalképek
Tartalom