Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
Karlovics János és Batthyány Ferenc horvát-szlavón bánsága 1521 után II. Lajos magyar király is megpróbált úrrá lenni az egyre nagyobb belpolitikai problémákon. Másfél év üresedés 0vacantia) után187 valamikor az év végén kinevezte bánnak a horvát arisztokrácia legtekintélyesebb tagját, a fentiekben már megismert Korbáviai Karlovics (Torquatus) Jánost.18 8 Az uralkodó ettől a lépéstől azt remélte, hogy a horvát rendek bizalmát ismét helyre tudja állítani. A döntés hátterében ott lehet az éppen ezekben a hónapokban a királyi udvarba megérkező Habsburg Mária hatása is, akinek bátyja, Ferdinánd révén már lehettek információi a komoly katonai tapasztalatokkal bíró báróról.18 9 Igaz, Lajosnak sem kellett bemutatni a nagyurat, hiszen ő 1520-ban udvari familiárisként kapott 1000 forintot a szlavóniai hadiadóból.19 0 Az új bán személye azt jelzi, hogy a Beriszló kinevezése mögötti politikai motiváció továbbra is érvényesült. Karloviccsal a horvát nemesség feje jutott kulcspozícióba, aki jó kapcsolatokat ápolt Velencével és nem volt ismeretlen a Habsburgok előtt sem. Befolyását is elsősorban ennek köszönhette, hiszen Lika és Krbava területén fekvő tekintélyes családi birtokai 1520-ra nagyrészt elvesztek, és ezért familiárisi körének fenntartásához az udvari tisztségből származó salláriumra, valamint a külföldi segélypénzekre volt ráutalva. Hátrányaként állapítható meg ugyanakkor, hogy még egyházi birtokok sem álltak háta mögött, sőt 1518-tól ismét egy energikus főpap, Erdődy Simon töltötte be a zágrábi püspöki tisztséget. Igaz, ez az első években nem jelentett gondot, mert a főpapi bandériumok rendszeresen feltűntek a hadjáratokban, és ezzel nagyban támogatták Karlovics katonai erőfeszítéseit. Végül azt is meg kell említenünk, hogy Korbáviainak ekkor Szlavóniában nem voltak jelentős birtokai, azaz csupán a teljesen kivérzett Horvátországra támaszkodhatott. Politikusi kvalitásait mutatja, hogy bár 1522-től mind ő, mind a zenggi kapitány fizetését Szlavónia adójából húzta, nem tudunk arról, hogy az ottani rendeknek kifogása lett volna személye ellen.19 1 A tartományban álló várak felügyelete nagy valószínűséggel viszont kikerült 1521 után a bán fennhatósága alól. Karlovics állítólag csak azzal a kikötéssel vállalta el a tisztséget, hogy a királyi várakkal nem kell törődnie és csupán a mezei seregek tartoznak alá. Erre vonatkozóan okleveles forrásunk nincsen, csak Francesco Massari velencei titkár később készült beszámolójára hagyatkozhatunk.192 Lényegét te-187 Velencei követi beszámolók szerint II. Lajos azonnal szeretett volna új bánt kinevezni, ám ezt az udvari klikkek torzsalkodásai megakadályozták. Bakócz Korbáviait ajánlotta, ám ekkor nem sikerült keresztülvinnie jelöltje kinevezését. Margalits E.: Horvát repertórium I. i. m. 324. A főpap döntésének hátterében az állt, hogy a küszöbön állt Karlovics és Bakócz egyik unokahúgának esküvője. 188 Matije Mesic szerint 1521 októberében nevezte ki a Pécsett idéző II. Lajos. Matije Mesic: Hrvati nakon bana Berislavica do Mohacke bitke. Zagreb 1873. Idézi Margalits E.: Horvát repertórium I. i. m. 338. 1522. január 6-án már bánként keltezte levelét. Mesic, M.: Gradja i. m. 200. 189 Már 1513-ban horvát vicebánként szerepelt. Mesic, M.: Gradja i. m. 163. 190 Iványi Béla: A körmendi levéltár missilis levelei. (I. rész, középkor, 1454-1526.) (Litterae missiles in tabulario principium de Batthyány reperibiles Pars prima, 1454-1526.) (Körmendi Füzetek 5.) Körmend 1943. 124. reg. 191 Georgius Pray: Epistolae procerum Regni Hungáriáé I. Posonii 1806. 152. 192 „Amikor bánná nevezték ki, visszautasította, mert sem várost, sem kastélyt nem akar őrizni, hanem mindig kint akar lenni a szabad ég alatt, azt mondván, hogy a király sohasem erősítette
