Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története V/1075
nem utolsósorban a horvát és a szlavón rendek ellenkezésén — megbukott. A szlavón nemesség tiltakozását elsősorban az váltotta ki, hogy a szerződés értelmében a tartományok élén álló bánok is a herceg fennhatósága alá tartoztak volna, és ebben kiváltságaik súlyos csorbítását látták. így Corvin János csupán a szlavón hercegi címet (dux Sclauoniae) viselte a következő években.124 Mindeközben Szlavónia kapcsolata a horvát területekkel mind szorosabbá vált. 1476-ban — nem utolsósorban Újlaki Miklós bosnyák király féken tartására12 5 — az addig mindig különálló báni címeket összevonták, és ekkortól kezdve a kinevezettek többnyire a horvát-szlavón-dalmát báni címet (banus Croatiae, Sclauoniae et Dalmatiae) használhatták. Ez persze nem jelentette azonnal a tartományok közös irányítását, mert a posztra legtöbbször két személy került kinevezésre, akik megosztották egymás között a horvátországi és szlavóniai feladatokat, és gyűléseiket is külön tartották. A két poszt összeolvadása a mozgósításban és a védelem megszervezésében mégis előnyt jelentett, és egyben jelezte a két tartomány egyre szorosabb kapcsolatát is. Adminisztratív eszközökkel azonban nem lehetett elhárítani az oszmán betöréseket, és a portyázó csapatok az 1470-1480-as években mind gyakrabban dúlták fel Szlavóniát, miközben 1493-ban a horvát nemesség színe-java veszett oda a szerencsétlen udbinai csatában.126 Ez volt az a fordulópont, amelyet követően a horvát politikai elit önálló politikai orientációt kezdett kialakítani, mivel a magyar király segítségében már nem, vagy nem teljesen bízott.12 7 1495-ben Corvin János, Frangepán Bernát és a horvát rendek összegyűltek Bihács várában, ahol arról döntöttek, hogy Habsburg (I.) Miksa német-római császártól kérnek segítséget.12 8 Ekkor jelent meg először politikai érvrendszerükben az a gondolat, hogy a magyar uralkodó nem képes megvédeni őket,12 9 és ez később egyre gyakrabban visszatért. Ez kapcsolódott össze a háttérben mindig jelen levő pacta conventa gondolatával, miszerint szabad akaratukból választanak maguknak királyt, és bővült azzal az elemmel, hogy ha az uralkodó nem képes teljesíteni egyik fő feladatát (ti. az országot megvédeni), akkor alkalmatlan (non idoneus) a trónra, és ezért újat választhatnak helyette. II. Ulászló közvetlen környezete ekkor érezte azt, hogy az eddigi politika zsákutcába jutott és reformokra van szükség. Ennek lényege a rendteremtésen túl a köznemességnek tett engedmények sora volt, és beemelésük az addig az arisztokratáknak fenntartott pozíciókba. Ezt szemléletesen mutatják az országgyűlésen hozott törvények, ahol több passzus is — így például a három főpap és a három főúr mellé immár 14 köznemest is bírótársnak kellett kinevezni 124 Corvin életrajzát 1. Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János 1473-1504. Bp. 1894. 125 András Kubinyi: Die Frage des bosnischen Königtums von Nicolaus Ujlaky. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 8. (1958) 373-384. 125 Ennek lefolyására a magyar irodalomból 1. Borsa Gedeon-. Néhány bécsi ősnyomtatvány magyar vonatkozásai. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1965-1966. Bp. 1967. 390-392., ill. hatásaira és a Jagelló-kori horvát helyzetre 1. Krbavska bitka i. m. 127 Tringli I.: Az újkor hajnala i. m. 120. 128 Thallóczy L. - Hodinka A.: Horvát véghelyek okit. Nr. III. 129 Tringli I.: Az újkor hajnala i. m. 95.
