Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79

A Festetics-féle Nemz. Szoc. Párt május hóban a Haláp 17. számú tanyán tartott gyűlést, melyen a környékről összetoborzott kb. 2000 fő földmíves hallgatóság volt jelen. A hó utolsó napján a párt még a Bánk tanyán is akart egy gyűlést tartani, azonban ezt az államrendőrség a közelgő aratással kapcsolatos mezőgazdasági munkálatok idejére tekintettel - nem engedélyezte. A Böszörmény-féle kaszáskeresztes pártban a helyi két vezető letartóztatása után május 23-án az államrendőrség újabb letartóztatásokat eszközölt, mely alkalommal á párt ún. második garnitúrája került kézre Bujdosó József debreceni fűszerkereskedő és Csonka János ny. MÁV altiszt személyében. Bujdosónál megtalálták a puccs tervét is írásban kidolgozva, ti. hogy a párt tagjai miként foglalnák el a katonai laktanyákat, rendőrséget, középületeket és vennék birtokba a közhatalmat zsibvásárban vásárolt tiszti egyenruhákban, a zsidó templom felgyújtásával egyidejűleg. Bujdosó már be is szerzett egy ócska tiszti zubbonyt, sapkát és pisztolyt. Ezek mind előkerültek a puccs írásbeli tervével együtt. Jelenleg a két vezető az ügyészség őrizetében van.5

9 A június hóról eddig ismeretes helyzet: A ker. és nacionalista körökben élénk megbeszélés tárgyát képezte és képezi a szabadkőműveseknek június hó 28-án Zebegényben külföldi résztvevőkkel megtartott titkos és tiltott gyűlése. A szabadkőmíves páholyok működését és minden szabadkőmíves szervezkedést tiltó Büm. rendelet hatályban van. Ilyen körülmények között ez a tiltott gyűlés az állam tekintélye és rendje elleni támadás. Mélységes csalódást okozna a ker. és nacionalista körökben, hogyha az államhatalom nem élne ebben az esetben a megtorlás eszközeivel. Amikor az államhatalom — nagyon helyesen — a legnagyobb eréllyel és szigorúsággal csinál rendet a kaszáskeresztes mozgalomban és súlyos szabadságveszegyetemekre és főiskolákra kerülő új generációkat irányítani". Az egyesület 1936 elején egyfajta „érdekképviseleti mozgalmat indított", melynek célja „nagyszabású, erőteljes és határozott nacionalista munkásmozgalom kiépítése" volt. Ennek eredménye az lett, hogy az ipartestület elnökévé is az egyesület képviselőjét választották. A helyi ipartestület vezetése korábban is kulcsfontosságú volt a szélsőjobboldal számára, és már az 1933. és az 1935. évi tisztújításkor is „akcióba léptek", hogy a szociáldemokraták e legerősebbnek ítélt bázisát gyöngítsék, de ekkor csak mérsékelt sikert értek el. Részletesebben 1. Tóth G.: i. m. 270.; Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1933. március). HBML, IV B. 901/a, 10. dob., 84/1933. ein. sz.; A Magyar Jövő Szövetség debreceni csoportjáról 1. Debreceni Újság Hajdúfold, 1929. december 11. 1.; A debreceni rendőrkapitányság jelentése a Magyar Jövő Szövetség debreceni csoportjának közgyűléséről (1934. november 3.). HBML, IV B. 901/a, 11. dob, 251/1934. ein. sz. 59

A Böszörmény-féle „kaszáskeresztesek" 1936 elején választási, politikai és társadalmi kudarcaik miatt egy puccs tervét dolgozták ki, mellyel át akarták venni a hatalmat. Ez azonban megbukott, Böszörményt 1936. április 25-én letartóztatták. Ugyanezen a napon házkutatást tartottak a kaszáskeresztes párt debreceni szervezeténél, s a fellelt iratokból kiderült, hogy „a két helyi vezető: Jávorszky Gyula és Riskó György központi utasításra rohamosztagok megszervezését kezdték meg s előbbi 25 helybeli embert, utóbbi 10 monostorpályi embert már be is szervezett és azokat fel is eskették." Jávorszkyt és Riskót az ügyészség letartóztatta, májusban pedig a vármegye többi településén is elfogták a kaszáskeresztesek helyi vezetőit. Tetétlen vitézi őrmestere szerint „az előjelekből ítélve, céljuk a zsidók kifosztása lett volna, melyet általános fosztogatás és zavargás követett volna. Tagjai nincstelen emberek voltak s vezetőik között a falu söpredéke foglalt helyet. Mozgalmukat a lakosság komolyabb része elítélte és azzal semmiféle közösséget nem vállalt". L. Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1936. április és május). HBML, IV B. 901/a, 13. dob, 150/1936. ein. sz, ill. 171/1936. ein. sz. A kaszáskeresztes puccs tervéről és az azt követő perekről 1. Szakács Kálmán: Kaszáskeresztesek. Budapest, Kossuth, 1963. 117-127.