Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79
A Grieger-féle [sic!] nemzeti legitimista párt erős szervezkedést fejtett ki. Főleg a munkásrétegekre vette reá magát5 2 tagszerzési tevékenységében.5 3 A Festetich-féle [sic!] nemzeti szocialista párt a város határában Elepen és Kishegyesen újabb fiókcsoportot létesített. A szoc. demokrata párt központi vezetősége a hónapok óta betöltetlen titkári állást Erdei István volt vasmunkással betöltötte. Nevezett pár hónapig hasonló minőségben már volt Debrecenben, azonban akkor a központi vezetőség Gombosi Zoltán volt elnökkel való ellentétei miatt elbocsátotta állásából. Hajdúszoboszló vitézi őrmestere jelenti: A városban a NEP-nek lassú térhódítása észlelhető. A nemzeti életet gátló szervezkedések nincsenek, de a zsidóság térfoglalása és fokozatos vagyonosodása megállapítható. A fürdő körül, a legjobb helyre fészkelték be magukat mint kereskedők és vendéglősök, sőt magán a fürdőtelepen is megjelent az első zsidó: hírlapbizományos és ruhamegőrző vállalat tulajdonos. Hajdúdorog vitézi őrmestere jelenti: Az országgyűlési képviselő választás a községben erős többséget hozott a NEP-nek, de most a választópolgárok egy része már kiábrándult a pártból, mert a kormány nem tudott változtatni a mai nehéz helyzeten és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek következményeképpen a szeptember 15-i községi képviselő-testületi választáson s a november elejére tervezett általános községi tisztújításon az ellenzék előretörése várható.5 4 Itt-ott máris mozgolódás észlelhető a Független kisgazdapártnak a községben való hivatalos megalakítása érdekében. Az ellenzék mellett dolgozik a gazdasági válság, a gyenge termés és a nyomorúság. Egyek vitézi őrmestere jelenti: A nemzeti és nemzetietlen élet terén különösebb jelentem való nincsen. A községben a legelterjedtebb lap a Függetlenség. Napi 150 példány kel el a lakosság körében. 52 Értsd: vetette rá magát. 53 Griger Miklós 1880-ban születet Körmöcbányán. Plébánosként 1926-ban a Keresztény Gazdasági Párt színeiben lett képviselő. 1933-ban alapította meg pártját, a Nemzeti Legitimista Pártot. A szervezet 1933 szeptemberében a debreceni Arany Bika Szállóban tartotta a helyi „zászlóbontó gyűlését". Ezt „főleg a főiskolai hallgatók kb. 150 főnyi csoportja Habsburg ellenes kiáltozással, a Himnusz folytonos éneklésével megzavarta s csak a tüntetőknek rendőrileg történt eltávolítása után folytathatták a kevés siker jegyében lezajlott gyűlést". Noha Berényi székkapitány szerint a párt „erős szervezkedést fejt ki" a megyében, azonban ezt a társadalom széles rétegeiben, elsősorban Debrecen tradicionális Habsburg-ellenessége miatt komoly ellenszenvvel fogadták. 1935 szeptemberében a párt összejövetelt tartott a debreceni Angol Királynő étteremben, a vacsora ideje alatt „kb. 50 főnyi tömeg [...] ellentüntetést rendezett a vendéglő előtt és bűzbombákat hajigált a helyiség folyosójára". A tüntetőket a rendőrség szétoszlatta, azonban a tömeg „a Kossuth szoborhoz vonult, ahol szintén tüntetett a Habsburgok ellen". L. A debreceni rendőrkapitányság helyzetjelentése 1933 szeptemberéről. HBML, IV B. 90l/a, 10. dob., 246/1933. ein. sz., ill. Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1935. szeptember). Uo. 12. dob., 340/1935. ein. sz. A párt programját 1. Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk. Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Budapest, ELTE-Eötvös, 2003. 351-361. 54 A helyi képviselő-testületi választások eredménye végül nem igazolta a vitézi őrmester aggodalmait, ugyanis ezen a NEP „teljes győzelmet aratott", és „az ellenzéknek titkos szavazás mellett még egy póttagságot sem sikerült megszereznie". 1936 augusztusában azonban már keserűen állapította meg, hogy „a politikai érettség a magyar társadalomban nem mutat nagy haladásra. A jobb elemeket a közéleti munkába bevonni majdnem lehetetlen és éppen az értelmiségi osztály az, mely anyagi haszon nélkül nem hajlandó részt venni a közéleti munkából. Soha meg nem valósítható jelszavas-ábrándok politikáját követi és a nemzeti gondolat, a hazához minden veszélyen és megpróbáltatáson át való ragaszkodás nem gyökeredzett be egy néposztály lelkébe sem. Elszomorító, hogy milyen kevés a meggyőződéses hívő lélek, akármilyen társadalmi osztályt nézünk." Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1935. szeptember és 1936. augusztus). HBML, IV B. 901/a, 12.- dob., 340/1935. ein. sz., ill. uo. 13. dob., 241/1936. ein. sz.
