Századok – 2008
MŰHELY - Buza János: Még egyszer a poltúrákról. Pénztörténeti tévutunkról helyes irányba IV/967
ta fokozott figyelmet fordított a körzeti különbségekre, vaskos „Taxordnung"ja 1623-ban hagyta el a nyomdát Lipcsében.16 4 Bécsben 1621 és 1626 között számos rendeletet adtak ki, amelyek a bérek és az árak maximálását, az árfolyamok rögzítését, az adósságok rendezését és a vámok ismételt szabályozását szolgálták. A devalvációs rendelet 1623 decemberében, a pénzcserét konkretizáló pátens pedig 1624 januárjában látott napvilágot, majd a jó termést hozó 1625. esztendő augusztusában lehetett csökkenteni a szőlőmunkások bérét, és 1626-ban adtak ki igen részletes ár- és bérszabályzatot.16 5 A pénzcsere során keserű pirulát kellett lenyelniük azoknak, akik nem szabadultak meg kellő időben az inflációs veretektől, mert pénzvagyonuk 86,7-87,5% elúszott.16 6 Prágában 1625 januárjában kelt a pénzértékviszonyokat szabályozó rendelet, rá egy évre tették közzé az aprólékosan részletező árszabást.16 7 Ebbe, a közép-európai sorozatba szervesen illeszkedik az 1625. évi magyar országgyűlésen elfogadott 40. törvénycikk. Ez — vélhetően a sikertelen helyi kísérletek ismeretében16 8 — a vármegyék hatáskörébe utalta az árak megállapítását. Ugyanekkor a 39. artikulus a pénzértékviszonyokat szabályozta ideiglenesen, a 41. pedig — többek között — büntetni kívánta azokat, akik „idegen és hamis pénzeket" hoztak az országba.16 9 Az Erdélyi Fejedelemség 1625 és 1627 közötti 4 árszabása értelemszerűen szintén itt említhető.17 0 Az ez ideig gyakran összefüggéseiből kiragadott 1625. évi 40. törvénycikket, illetve a megerősítését kimondó, 1659-ben hozott 71. törvénycikket a nemesi önkény megnyilvánulásaként, ipari és városi fejlődésünk kerékkötőjeként értékelte több esetben történetírásunk,17 1 ami nemcsak igaztalan, hanem erősen túlzó is.17 2 164 Egyik példánya az Österreichische Nationalbibliothek, Wien gyűjteményében található, jelzete: 109904-B. 165 Probszt, G.: Österreichische Münz-Geschichte i.m. 436-442.; Codex austriacus. Wien 1704. II., ill. rendeletek a Hofkammerarchiv, a Wiener Stadt- und Landesarchiv, valamint a Niederösterreichisches Landesarchiv állagaiban. 166 Johann Newald: Die lange Münze in Österreich. Numismatische Zeitschrift (1881) 124.; Geyer, R.: Münz- und Geldgeschichte i.m. 40. 167 Kostián, A.: Dlouhá mince i.m. 101-127. A prágai árszabás másolatát Antonín Kostián — tanulmányutam idején, a „bársonyos forradalmat" követően a Csehszlovák Tudományos Akadémia egyik elnökhelyettese — volt szíves megküldeni. Baráti fáradozásáért ismételt köszönetet mondok. 168 Hain Gáspár lőcsei krónikája i.m. 172. 169 Magyar Törvénytár i m. 258-261. 170 EOE. VII-VIII. Bp. 1881-1882. passim; Fodor László-. Az erdélyi árszabályzatok. In: VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém 1992. november 9-11. Szerk. Nagybákay Péter. Veszprém 1993. 19-28. 171 Szekfű Gyula: A tizenhetedik század. In: Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. III. Bp. é.n. 170.; Szűcs Jenő: Das Städtewesen in Ungarn im 15.-17. Jahrhundert. In: La renaissance et la réformation en Pologne et en Hongrie (1450-1650). Red. Székely György - Fügedi Erik. (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 53.) Bp. 1963. 97-164. E többször és méltán idézett tanulmány — nézetem szerint — szintén túlzott jelentőséget tulajdonít a vármegyék ármegállapító ténykedésének. Uo. 159-161. 172 Korábban érintettem az árszabályozással kapcsolatos törvénycikkeket. Buza János: A XVII. századi limitációs törvénycikkek monetáris háttere. In: VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium i. m. 9-18., ill. Gesetz und Realität. Der ungarische Ständetag über die Preisregulierung im
