Századok – 2008
MŰHELY - Buza János: Még egyszer a poltúrákról. Pénztörténeti tévutunkról helyes irányba IV/967
Legnica-Brzeg: 637; Münsterberg-Oels — Zi^bice-Olesnica: 533; Teschen-Cieszyn: 23; Troppau-Opava: 46. A sziléziai váltópénzeken belül elsöprő többségben voltak a 3 krajcárosok, csupán Liegnitz-Brieg 1605-1612 közötti veretei voltak 1/24 tallérosok, azonban ez az 59 példány a sziléziai veretek 5%-át sem érte el (4,3%!), 1613-tól azután e hercegség verdéiből is kizárólag 3 krajcárosok kerültek ki. Az 1381 sziléziai verettel szemben az 1612-1618 között kibocsátott lengyel pénzek száma 315, közülük 242 a másfél garas — tehát az 1/24 tallérosok mintájára vert 'póitorak' — a 3 krajcárosokat utánzó veretekből pedig 73 került a leletbe.10 9 A két típus között formai eltérés volt csupán, nemesfém-tartalmuk megegyezett. A formai különbség e ponton mellőzhető, előbbre jutásunk szempontjából többet mond az, hogy a 315 lengyel váltópénznél 4,4-szer több sziléziai veretet foglalt magába a lelet. Ez akkor is markáns különbség, ha nem tévesztjük szem elől azt, hogy a tekintélyes tömegű pénzmennyiséget Sziléziában rejtették el. Szűkebb értelemben vett német kibocsátók pénzei ugyancsak szép számmal maradtak az utókorra a Wilkau/Wilków városi leletben. Közöttük szórványokat is találtak. Ez utóbbiakat és a 3 krajcárosnál kisebb címletűeket mellőzve, 40 veretnél húztam meg az összeszámlálás alsó határát. így a pénzverési jog gyakorlói közül a következők maradtak fenn a rostán: a 3 krajcárosokat kibocsátók: Hanau-Lichtenberg 71, Hanau-Münzenberg 59, Pfalz-Zweibrücken 250, Solms-Lich 69, illetve az 1/24 tallérosokat kibocsátók: Corvey 46, Halberstadt 44, Jülich-Berg-Cleve 86, Lippe 96, Minden 47; mindösszesen 768 példány. E felső határt el nem érő példányszám is csaknem a két és félszerese a lelet hasonló lengyel vereteinek, a sziléziaikkal összevonva pedig a lengyel pénzek többszörösét teszik ki. A leletek adatainak minden esetlegessége ellenére azt kell kiemelni, hogy a lengyel polturák sem Sziléziában, sem attól nyugatra nem forogtak olyan nagy számban, hogy inflációt gerjeszthettek volna. Sem a cseh, sem az osztrák szakirodalomban nincs jele annak, hogy a 3 krajcárosokat, illetve az 1/24 tallérosokat utánzó lengyel polturákat kárhoztatták volna a nagy értékű aranyforintok és a tallérok árfolyamának megugrásáért, az árak emelkedéséért, majd a lakosságot mind nagyobb mértékben sújtó áruhiányért. Miközben a valódi lengyel polturák ezüsttartalmát 1619 és 1623 között nem rontották, addig a Német-római Birodalom bérleti rendszerben működtetett legális és illegális verdéi éppen ezekben az esztendőkben ontották a mind silányabb minőségű vereteket, köztük a 3 krajcárosokat és az 1/24 tallér értékű garasokat is. Kortársi bíráló vélemény szerint „Hans Görg" (helyesen Johann Georg) szász választófejedelem 24, a brandenburgi őrgróf 6, Braunschweig hercege pedig 16 verdét adott bérbe, a bérlők azután beolvasztották a jó pénzeket (idővel a jó váltópénzeket is), majd végül rézpénzeket hoztak forgalomba.110 Meddő találgatás-109 Az 1983-ban közölt lengyel nyelvű változat szerint csupán 274 lengyel veretet tartalmazna a lelet. A számottevő eltérésnek több oka lehet: például az 1612 előtti lengyel veretek beszámítása, ami növelné a teljes számot, illetve az 1618-ban vert 44 'póitorak,' ami az 1895. évi kiadásban szerepel, azonban az 1983-ban megjelent gyűjteményes kötetből kimaradt. 110 „dann die kleine, gute alte Münzsorten an Dreikreuzern, halbe Batzen, Kreuzern, Zweipfennigern und Pfennigen waren alle aufgewechselt und eingeschmelzt worden, bis hernach das
