Századok – 2008
MŰHELY - Buza János: Még egyszer a poltúrákról. Pénztörténeti tévutunkról helyes irányba IV/967
A törvényes szintnél gyengébb minőségű váltópénzek közül csupán a „póltorak" elődjére — a 3 krajcárosra — összpontosítva említendő, hogy az 1607-ben végzett finomsági vizsgálat szerint a Solms grófok évszám nélküli 3 krajcárosainak egy része már csaknem 31%-kal maradt el a birodalmi normától, de olyan is akadt közöttük, amelyiknek az elfogadása közel 35%-os veszteséggel járt.92 így természetesen nem meglepő, hogy kitiltásukról hoztak végzést. A zavarossá váló viszonyok jeleként fogható fel az is, hogy különböző garasvereteket 3 krajcárosokként igyekeztek forgalomba dobni: például 1610-ben a kölni választófejedelem9 3 garasát, Lippe grófság, illetve Marsberg város garasát94 — noha minőségi különbség volt közöttük — egyaránt 3 krajcárosként akarták becsempészni a forgalomba. Szászországi, pomerániai és mansfeldi garasok esetében ugyancsak volt erre példa.9 5 Az 1610-es évek elejétől már nemcsak a rontott minőségű kis- és középértékű váltópénzek, hanem a résztallérok ezüsttartalmának csökkentése is kiváltotta a dél-német szakértők és a városi elöljáróságok haragját. Az 1612 őszén tartott augsburgi próbanapokat követően Nürnberg rendelete szerint a 6 batzenes (= 24 krajcáros = 1/3 talléros) veretek többnyire 18 krajcárt értek, de silányabb — 16, illetve 14 krajcárt érő9 6 — veretre is volt példa, ugyanekkor minőségi kifogásokat emeltek a rontott minőségű 3 batzenes (= 12 krajcáros = 1/6 talléros) pénzek ellen is. A gyenge minőségű 3 krajcárosokat továbbra is elmarasztalták, tehát nem tűntek el, csupán hátrébb szorultak a rossz pénzek bővülő sorában,9 7 miközben árfolyamukat 1615-ben elkobzás terhe mellett igyekeztek 2 krajcárra leszorítani.9 8 A korábbiakhoz hasonlóan meddő kísérlet volt ez, mert még mélyebbre is lehetett süllyedni. 1616-ban Liechtenstein herceg9 9 csekély értékű, 1617-ben pedig Pomeránia hercege legrosszabbnak minősített 3 krajcárosáról maradt fenn elítélő határozat.10 0 A városi és körzeti határozatok, illetve a fentebb említett császári intelem láttán joggal vethető fel az a kérdés, hogy a pénzforgalom és a pénzértékviszo-92 „daß die Graven von Solms Drey-Creuzerer ohne Jahr-Zahl lassen münzen, deren Verlust Procento 34. fl. 46. Kr. 2 pf. sollen angeschlagen vnd verruft werden." Hirsch, J. Ch.: DRMA III. 327. 93 „Dieser mit dem Churf. Cöllnischen Gepräg Anno 1610. gemünzten Groschen-Stück eines, welche für 3 Creutzer ausgeben werden wollen, ist der Reichsordnung nach mehr nicht werth als 2 1/8 Creutzer ..." ezért 100 forinton 38 forint 37,5 krajcár lehet a veszteség. Uo. III. 421. 94 „Simon Graffens von der Lipp ... Anno 1610 Groschen, welche auch für 3. Creutzer wollen eingeschleicht werden..." [3 helyett valójában 2,125 krajcárt ért], illetve „ Märßpergischen Gepräg Anno 1609 ... für 3 Creutzer angegebenen Groschenstück, ... [amelyik 2,5 kracárt ért.] Uo. III. 422. 95 „Kurfürstlich Sächsische Groschen »unter den Dreikreuzern lauffent«; Herzog Philipp Julius Stettin und pommern, Groschen »unnder den Dreikreuzern gehent«; Graf Friedrich Christoph von Mansfeld, Groschen »under den Dreikreuzern befinndent«." Meyer, A: Das Probierbuch i.m. 113-114. 96 „Münz-Edict der Reichs-Stadt Nürnberg, d.d. 17/7. Oct. 1612." Hirsch, J. Ch.: DRMA. IV 16. 97 „vngerechter 6. vnd 3. Bätzner wie auch 3. Kreuzer ... Der Ober-Rheinische vnd Westphälische Creyß ... Bacharach, 26. Oct. 1615." Uo. IV 65. 98 „Münz-Edict der 3 correspondierenden Creyße ... Nürnberg, d.d. 11/21. Mart. 1615." Uo. IV 47. 99 „Abschied des zu Nürnberg gehaltenen Münz-Probations-Tags ... d.d. 2./12. Oct. 1616." Uo. IV 72. 100 Regensburg, d.d. 12/22. May. 1617. Hirsch, J. Ch.: DRMA. IV 83.
